Illusztrációx

betoro
Az új Büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésével megváltoztak az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvek – az eligazodásban dr. Hajzer László ügyvédet kérdzte a Kelet Magyarország napilap.

– Leginkább a jogos védelem szabályozása alakult át, ami kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Jogos védelmi helyzet jogtalan támadással, valamint annak közvetlen fenyegetésével jön létre, a jogtalan támadás veszélyét pedig a támadónak kell viselnie. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogos védelmi helyzet odáig áll fent, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától. A törvényi szabályozás szerint „a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől”. A kötelező törvényi vélelem – amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha „a védekező életének kioltására is irányult volna” – azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.

Új büntetéskiszabás

Az új Btk. szankciórendszere kibővült és átalakult. Ha a bíróság büntetést szab ki, azt a törvényben meghatározottak szerint teszi: „a büntetést a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket úgy kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.”

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy például a kábítószer-birtoklás alapesetének büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha semmilyen súlyosbító vagy enyhítő körülmény nem merül fel, a kiszabandó büntetés három év, mivel a büntetési tétel alsó határa egy év, amihez hozzá kell adni az alsó és felső határ közötti különbözet felét (5-1=4, ami kettővel osztva 2 év), azaz két évet, így megkapjuk a középmértéket, azaz a három évet.

KM


By

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük