Sokan véleménynyilvánításnak tartják a választási kampányban a plakátok megrongálását, ám az ilyen tett valójában szabálysértésnek, bizonyos esetekben bűntettnek is minősülhet.
A kérdés most roppant aktuális: a kampányidőszak kezdete óta sok helyen rongáltak meg vagy távolítottak el választási plakátokat. Legutóbb a pilisborosjenői önkormányzat tett közzé tájékouztatót arról, hogy mik a legfontosabb tudnivalók az ilyen esetekkel kapcsolatban. Érdemes tisztában lenni a jogi szabályozással, hiszen aki rongál, hosszú és költséges jogi eljárással nézhet szembe.
A plakátok megrongálása vagy eltulajdonítása a Büntető Törvénykönyv szerint rongálásnak minősülhet, amely az okozott kár mértékétől függően szabálysértési vagy büntetőjogi kategóriába esik. Bár a gyakorlatban sokszor vitatott egy-egy hirdetés pontos értéke, ha a kár meghaladja az 50 ezer forintos határt, a rendőrség már bűncselekmény miatt indít eljárást, amikor is a szabálysértésre kiróható bírság a megrongált tételek kárának megtérítésénél kezdődik.
A rongálás komoly büntetést von maga után
A büntetőjogi következmények mellett a választási eljárásról szóló törvény is szigorúan védi a kampányeszközöket.
A plakátok letépése vagy összefirkálása sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét.
Az érintett szervezetek ilyen esetekben kifogást nyújthatnak be a Helyi Választási Irodához, amely vizsgálatot indíthat a kampánytevékenység jogellenes korlátozása miatt.
Erre példa egy pécsi eset is, amikor Heindl Péter helyi jogászt, emberi jogi aktivistát állítottak elő, miután egy kormányzati óriásplakátot alakított át saját üzeneteivel.
Fontos tudni, hogy a plakátok minden esetben a jelölő szervezetek tulajdonát képezik, így a Polgári Törvénykönyv alapján a tulajdonjog védelme is megilleti őket.
