Tévhit, hogy az alternatív dohánytermékek segítik a leszokást, ugyanannyira károsak mint a cigaretta. Az idei évtől új szakmai irányelv segíti a dohányzásról való leszokást, mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa az economx.hu-nak.
A felnőtt magyar lakosság harmada dohányzik. A magyar dohányosok több mint fele már próbált leszokni, de csak töredékük vette igénybe szakember segítségét – hangzott el nemrég egy sajtótájékoztatón. A dohányzás világszerte komoly népegészségügyi kihívás.
a szakértők is rámutattak arra, hogy van segítség a leszokásban és gyógyszeres terápia is előrelépést jelenthet.
Az eljtisztatudovel.hu weboldalon a tanácsadásban egyre nagyobb szerepet vállaló hazai egészségfejlesztési irodák elérhetőségei is megtalálhatók.
Az Eurobarométer 2020-as adatai alapján az Európai Unióban a megkérdezettek 23 százaléka dohányzik rendszeresen, ezzel az aránnyal az európai térség a világátlag alatt van.
Egy 2019-es felmérés szerint Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el: a felnőttek mintegy harmada, 29 százaléka dohányzik, ebből a férfiak 34 százalékot, a nők 25 százalékot tettek ki, mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa.
Alternatív dohánytermékek: hamis biztonság, új kockázatok
A 2024 elején kiadott „Egészségügyi szakmai irányelv – a dohányzásról való leszokás támogatásáról” részletesen foglalkozik a dohányzás hazai helyzetének összes lényeges és aktuális vetületével, köztük az alternatív dohánytermékek gyors terjedésével, és ennek veszélyeivel.
Rendkívül aggasztó tendencia, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárható ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is gyorsan terjed.
Ez utóbbiak ugyanis hosszú távon nem csökkentik, hanem növelik a dohányzók számát, hiszen bizonyítottan növelik a rászokás kockázatát – mondta Fényes Márta, tüdőgyógyász szakorvos és leszokástámogató szakember, az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ szakmai tanácsadója.
Hozzátette: a 2019-es hazai felmérés idején a lakosságnak még csak 2 százaléka fogyasztott ilyen termékeket, de az egy évvel később készült Eurobarométer adatai szerint ez az arány már 9 százalékra nőtt.
A szakértő megjegyezte: széles körben terjedő tévhit, hogy az alternatív termékekre való átszokással a leszokás „meg is van oldva”. Társadalmi szintű tisztázást igényel a dohányzásról dohány- és nikotintartalmú termékekről való leszokás, illetve az átszokás fogalma.
A frissített szakmai anyagból ugyanis az is kiderül, bizonyítékok támasztják alá, hogy az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek is káros hatással vannak az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre.
Továbbá az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás veszélyét, és – különösen fiataloknál – a dohányzásra rászokás és a nikotinfüggőség kialakulásának kockázatát.
Sok a korrigálandó tévhit az e-cigarettával kapcsolatban. Sokan még mindig úgy vélik, hogy ártalmatlan, miközben egyre több egészségkárosító következményére derül fény – mondta Fényes Márta.
A szakértő rámutatott: az e-cigaretta folyadékából egyrészt számos összetevő változatlanul kerül a belélegzett aeroszolba, így a légutakba. Másrészt a magas hőmérséklet hatására az összetevők lebomlanak, átalakulnak, és mérgező – többek között rákkeltő, nyálkahártya-irritáló, tüdőszövet-károsító, oxidatív stresszt okozó és krónikus gyulladásos kórkép kialakulását elősegítő – vegyületek jönnek létre.
A hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az ér- és az immunrendszert.
Pár hét nikotintartalmú termék alkalmi használata után már jelentkezhetnek a nikotinfüggőség jelei, rendszeres használata pedig igazoltan növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét.
A dohányzás az egyetlen olyan rizikótényező, amelyiknek kiemelkedő szerepe van a négy legnagyobb halálozási arányt mutató betegség – a daganatok, a szívbetegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a diabétesz – kialakulásában.
Hazánkban a dohányzás a felelős a halálozások 21 százalékáért, és évente mintegy 27 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggő kórállapotok miatt. Ez ugyan három százalékpontos javulást jelent 2010 óta, – amelynek fő oka a dohánytermékek folyamatos drágulása és a hozzáférés korlátozása – de a dohányzásról leszokás intézményes támogatása fejlesztésre szorul.
