A vásárosnaményi Beregszem Hagyományápoló Művészeti és Kulturális Egyesület immár hagyományteremtő céllal indította el a Beregszemes esték elnevezésű programsorozatát, amely hónapról-hónapra a beregi tájegység értékeit, közösségeit és alkotóit hozza közelebb a nagyközönséghez. A sorozat méltó lezárásaként az Eötvös-kúria bensőséges falai között került sor a záró szakmai estre, amelynek középpontjában két meghatározó beregi település, mégpedig Csaroda és Tákos község mutatkozott be kulturális, népművészeti és közösségi örökségével.

Tákos kincsei: a „mezítlábas Notre-Dame” és a hímzés mestersége

Tákos bemutatkozása a település építészeti ékköveivel indult. A prezentáció során a közönség új megvilágításban láthatta a tákosi református templom a „mezítlábas Notre-Dame” történetét, különleges építészeti megoldásait és szimbolikáját. A településre jellemző hagyományos építészeti kincsek olyan kulturális értéket képviselnek, amely a mai napig meghatározza Tákos arculatát és identitását. A tákosi bemutató középpontjába azonban a beregi hímzés ikonikus alakja, Fazekas Gyuláné, azaz „Ilonka néni” munkássága került. A tanítónő 1922-től kezdődően több generáción át tanította a tákosi lányokat és asszonyokat a beregi keresztszemes hímzés mesterségére. Áldozatos és kitartó munkája nélkül ma talán nem beszélhetnénk arról az egyedi mintakincsről, amely világszerte ismertté tette Tákost és a teljes Bereget. A közönség megismerhette az ő örökségét, a tanított motívumkincset, a hímzés mögött rejlő jelentéseket és azt a közösségi szellemet, amely a mai napig képes összekapcsolni a tákosiakat.

Csaroda hangjai: férfierő és lélekemelő dallamok

A csarodai bemutató középpontjában a Vásárosnaményi Férfikórus állt, akik ismét bebizonyították, hogy a beregi népdalkultúra élő, élményeket adó, szívhez szóló hagyomány. A kórus több összeállítással is megörvendeztette a közönséget, melyek közül különösen nagy tetszést aratott Király Márk szólója, aki egyedi hangszínével és átéltségével töltötte meg az Eötvös-kúria dísztermét. Az estet tovább emelte Kiss Sándor és Kiss Aranka előadása. Kettősük olyan bensőséges atmoszférát teremtett, amely egyszerre szólt a beregi identitásról, az összetartozásról és a népi kultúra örök érvényű szépségéről.

A Beregszem Egyesület küldetése: hagyomány, közösség, összetartozás

A rendezvénysorozat záróestje nemcsak Csaroda és Tákos bemutatkozása miatt volt különleges, hanem azért is, mert ismét rávilágított a Beregszem Hagyományápoló Művészeti és Kulturális Egyesület megkérdőjelezhetetlen szerepére a térség kulturális életében. Az egyesület hosszú évek óta töretlen lelkesedéssel építi, ápolja és élővé teszi a beregi keresztszemes hagyományt. Különösen értékes, hogy mindezt minden korosztályt megszólítva teszi, hiszen a fiatalok játékosan, élményeken keresztül sajátíthatják el a hímzés alapjait, a középkorúak aktív alkotóközösségekként vesznek részt a hagyomány továbbadásában, az idősebbek pedig tapasztalatukkal, tudásukkal, mintakincseikkel pótolhatatlan szereplői a folyamatnak.

A Beregszemes esték programsorozat minden egyes alkalma azt bizonyította, hogy a beregi értékek nem letűnt korok emlékei, hanem ma is élő, közösséget formáló erők.

Méltó lezárás, új kezdet

A záróest egyszerre volt ünnep, visszatekintés és új lendület. Az Eötvös-kúria meghitt környezete, a fellépők szívhez szóló előadásai és a bemutatott kulturális örökségek együttese olyan atmoszférát teremtett, amely méltó lezárása volt a sorozatnak. A Beregszemes esték azonban nem búcsút jelez, sokkal inkább egy újabb fejezet kezdetét. A Beregszem Egyesület továbbra is elszántan dolgozik azon, hogy a beregi keresztszemes és a térség kulturális értékei ne csak megmaradjanak, hanem egyre több emberhez jussanak el határon innen és túl.