Október 17–19. között Vásárosnamény adott otthont a Nemzetközi Vizsla Főversenynek, amelyet az Országos Magyar Vadászkamara és a Hunor ’96 Vadásztársaság közösen szervezett. A háromnapos esemény a magyar vadászkutyás közösség egyik legrangosabb megmérettetése, amelyre idén is hazai és külföldi – német, olasz, valamint magyar – vizslák érkeztek, hogy nemzetközi bírók előtt bizonyítsák tudásukat.

Ünnepélyes nyitány a Bereg Múzeum kertjében

A rendezvény pénteken délelőtt 11 órakor a bírói értekezlettel vette kezdetét, amelyet Babiczky Attila vezetőbíró irányított. A regisztrációt követően délután 13 órakor a Bereg Múzeum kertjében gyűltek össze a versenyzők és az érdeklődők az ünnepélyes megnyitóra.

A megnyitó a vadászhimnusz hangjaival kezdődött, majd több köszöntő is elhangzott. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő és Baracsi Endre vármegyei alelnök beszédeiben a magyar vizslát méltatták, amely – mint hangsúlyozták – nem csupán a vadászok hűséges társa, hanem nemzeti örökségünk, a hűség, az intelligencia és a kitartás szimbóluma.
Az eseményt végül Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke nyitotta meg hivatalosan, aki kiemelte: megtisztelő, hogy a Kinológiai Szakbizottság idén Vásárosnaményt, a Bereg szívét választotta a 2024-es (illetve a versenynaptár szerint 2025-ös) főverseny helyszínéül.

A sorszámok kihúzása után a versenyzők elfoglalták helyüket a kijelölt vadászterületen, ahol már az első napon két versenyszámban kellett helytállniuk: a dúvad kihozása akadályból, valamint a lőállásban való viselkedés próbáján. A nap Kiss B. Zoltán vásárosnaményi vadászati kiállításának megtekintésével és egy újabb bírói értekezlettel zárult.

A magyar vizsla – a mindenes vadászkutya bajnoka

A CACIT-minősítésű Országos Vizsla Főverseny gyökerei egészen 1971-ig, a Vadászati Világkiállítás idejéig nyúlnak vissza. Ez a verseny az egyetlen „mindenes” vizslaverseny Magyarországon, amelyen a kontinentális vizslák – a legösszetettebb vadászkutyák – teljes körűen bizonyíthatják sokoldalúságukat.

A vizsláknak 24 különböző munkafázisban kell megmutatniuk rátermettségüket, az apróvad és nagyvad vadászat különböző szakaszaiban. Ide tartozik a felkutatás, a vad jelzése, az apportírozás, sőt a sebzett nagyvad utánkeresése is. A vezetők akár külön feladatot is vállalhatnak – például a dermedtre csaholást vagy a dermedthez vezetést –, amellyel pluszpontokat szerezhetnek.

Európa legjobbjai a Beregben

A háromnapos verseny vasárnap délután zárult Vásárosnaményban. A rendezvény értékelését Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara alelnöke kezdte, aki hangsúlyozta:
„Európa legrangosabb mindenes vizslaversenyén vagyunk túl, minden résztvevőnek kijár a gratuláció. Ahhoz azonban, hogy jövőre is folytathassuk, szinte azonnal el kell kezdeni az újabb felkészülést.”

Őt követte dr. Kovács Zoltán, lapunk főszerkesztője, aki kiemelte, hogy a főverseny nemcsak néhány napról szól, hanem hosszú felkészülés eredménye:
„Ez a teljesítmény csak keveseknek adatik meg. A magyar vizslák egyre jobban szerepelnek a nemzetközi mezőnyben, ami a fajtagondozó szervezetek és a gazdák elhivatott munkáját dicséri.”

A hivatalos eredményhirdetést Babiczky Attila vezetőbíró tartotta, aki ismertette a döntő rangsorát:
🥇 1. helyezett: Csipkéskúti Sarló – rövidszőrű magyar vizsla kan, vezetője: Tauber István
🥈 2. helyezett: Aranyszabja-Földi Sába – drótszőrű német vizsla szuka, vezetője: Juranovics Diána
🥉 3. helyezett: Nádberki Vadász Cseresznye – rövidszőrű magyar vizsla szuka, vezetője: Hári Csaba

A vásárosnaményi verseny méltó módon tisztelgett a magyar vizsla és a vadászkutyás hagyományok előtt. A természet, a szakmai szenvedély és a hűség ünnepe volt ez a három nap, amely tovább erősítette Vásárosnamény hírnevét a vadászat és a kinológia világában.