Szintet léphet az eddig is komoly korlátozásokkal járó plázastop egy múlt héten feltöltött rendeletmódosítás értelmében. Az ebben foglaltak szerint a jövőben nemcsak (át)építésnél, vagy kereskedelmi rendeltetésre változtatásnál kellene külön engedélyt kérni a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében, hanem akkor is, ha valaki megvenni, vagy akár csak bérelni szeretné azokat. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) indoklása szerint csak egyértelműsítésről van szó, a kereskedők viszont nem értik, mi szükség van erre – írja a hvg.hu.

Mivel a minisztérium a módosítást érdemben nem indokolta meg a kormány honlapján, megkérdeztük tőlük, hogy valóban úgy kell-e érteni a módosítást, hogy ezentúl minden egyes bérlőnek új rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérnie, és ha igen, akkor pontosan miért volt erre szükség. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy szerintük milyen hatásai lehetnek ennek a változtatásnak, és az OKSZ főtitkárának nyilatkozata után terveznek-e egyeztetni az érintett kereskedőkkel. Az ÉKM válaszában azt írta:

• az eredeti szabályozás bevezetését az indokolta, hogy ezek az üzletek a legkülönfélébb hatásokat gyakorolják a vonzáskörzetükre, amelyeket mérlegelni kell még az előtt, hogy az adott kereskedelmi egység építése vagy kialakítása elkezdődne;
• az elmúlt években azonban szerintük sokszor merült fel, hogy az érintett ingatlanok átruházásával, értékesítésével, használatba adásával, vagy leválasztásával próbálták megkerülni a szabályozást;
• miközben, ha az új tulajdonos vagy használó is kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, akkor ugyanúgy meg kell vizsgálni, hogy az új helyzet milyen hatást gyakorol a vonzáskörzetre – azaz a módosítás lényege szerintük a meglévő jogszabályok céljának védelme és érvényesítése.

A rendeletmódosítás június 3-án került fel a kormány honlapjára, az ilyenkor megszokott társadalmi egyeztetésre pedig egy hét volt, azaz keddig várták az észrevételeket erről. Az ÉKM a 143/2018. (VIII. 13.) nevű, azaz a plázastopról szóló rendeletet módosította azzal, hogy abban most már a következő rész is szerepel: „kereskedelmi építmény 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, kereskedelmi
rendeltetésű önálló rendeltetési egysége vagy árusítótere részének vagy egészének
kereskedelmi rendeltetési célból történő átruházására vagy használatba adására”.

A módosítás lényegében azt jelenti, hogy a jövőben mondjuk egy pláza esetében nem lehet majd csak úgy bérbe adni, vagy értékesíteni egy 400 négyzetméter feletti üzlethelyiséget, ehhez minden esetben olyan engedélyre lesz szükség, amilyen eddig az építéshez, átépítéshez is kellett. A hvg.hu cikke szerint van olyan piaci szereplő, aki szerint ez egyenesen azt jelenti, hogy a kereskedelmi ingatlanok piaca teljes egészében a kormány irányítása alá kerül, hiszen így jóval kockázatosabbak lennének az ilyen célú beruházások,

ezekbe csak azok vágnának bele, akik tudják azt is garantálni, hogy a bérlőik megkapják majd a szükséges engedélyeket.

A jogszabály-módosítás célja nem a korlátozás, vagy a túlszabályozás. Az ingatlanok átruházása, értékesítése, bérbeadása, illetve az azon belüli leválasztás vagy hasznosítás pedig magánjogi tevékenységek, önmagában ebbe a kormányzat továbbra sem kíván beleszólni, sem ezeket engedélyhez kötni – tették hozzá. Az üzleteknél viszont mégis csak pont ebbe fog beleszólni a minisztérium, amit röviden összefoglalva az adott egység vonzáskörzetének, illetve az ott élőknek a védelmével indokolnak.