A vezérőrnagynak több ezer zsidó köszönheti életét, neve a humanizmus és a segítőkészség szimbólumává vált, az utókor egy igaz ember, a népek jámboraként említi. Reviczky Imre születése 119. és a holokauszt 71. évfordulója alkalmából a volt hadkiegészítő parancsnokság falán elhelyezett emléktáblánál megemlékezést tartottak.

Reviczky Imre akkor és ott volt, amikor a legnehezebb volt embernek maradni. A posztumusz vezérőrnagy az első világháborúban részt vett az Isonzó és a Doberdó menti csatákban, az 1918-as összeomlás Kassán érte, és egy maroknyi különítménnyel próbálta megakadályozni a cseh megszállók előrenyomulását. 1939-ben Lengyelország német megszállása idején segítette a Magyarországra menekülő lengyelek ellátását. Amikor 18 ezer hontalan zsidót deportáltak Galíciába, Reviczky összeköttetéseit kihasználva mentette az embereket.