A Beregi Ünnepi Hetek rendezvénysorozata idén is különleges kulturális élményekkel gazdagította Vásárosnamény közösségét. Az események egyik kiemelkedő állomása volt, amikor Háy János látogatott el a Vásárosnaményi Művelődési Központ falai közé egy bensőséges hangulatú író–olvasó találkozó keretében.

Az est nem csupán egy könyvbemutató volt, hanem egyfajta lelki utazás is, amely során a közönség közelebb kerülhetett az alkotó gondolkodásmódjához, életútjához és művészi világához. A program a Balázs József Városi Könyvtár szervezésében valósult meg, amely ismét bizonyította, milyen fontos szerepet tölt be a térség kulturális életében.

A megjelenteket Badakné Péter Ildikó köszöntötte, aki szívhez szóló, mégis lendületes bevezetőjével azonnal megteremtette az est hangulatát. Beszédében méltatta a vendéget, kiemelve sokoldalúságát és rangos elismeréseit, köztük a József Attila-díjat és a Magyarország Babérkoszorúja díjat. Szavai nemcsak tiszteletet sugároztak, hanem kíváncsiságot is ébresztettek a közönségben: valóban bepillanthatunk-e „Háylandbe”?

A beszélgetés különlegességét az adta, hogy a hagyományos kérdés–felelet forma helyett egy játékos, interaktív módszer vezette végig az estét. A közönség által választott hívószavak és műcímek mentén bontakozott ki a párbeszéd, így minden jelenlévő részese lehetett a gondolatok alakulásának. Szó esett az alkotás folyamatáról, az írás tanulhatóságáról, az irodalomtörténet újraértelmezéséről, de a színházhoz való ambivalens viszonyról és a képzőművészet szerepéről is.

Háy János őszinte, gyakran ironikus, máskor megrendítően mély válaszai különleges atmoszférát teremtettek. Versei és dalszövegei – amelyekből ízelítőt is kapott a közönség – egyszerre szóltak magányról, szeretethiányról, létezésről és emberi kapcsolódásokról. A sorokban ott vibrált az a fajta nyers igazság, amely egyszerre fájdalmas és felszabadító.

Az est egyik legszebb pillanata az volt, amikor a hallgatóság szinte lélegzetvisszafojtva figyelte az elhangzó gondolatokat. Nem csupán egy írót hallgattak, hanem egy embert, aki mer kérdezni, kételkedni és kimondani azt, amit sokan csak éreznek.

A találkozó végére nemcsak egy új könyvvel, hanem élményekkel, gondolatokkal és érzésekkel gazdagodva térhettek haza a résztvevők. Ez az este ismét megmutatta: az irodalom nem csupán szöveg, hanem kapcsolat – önmagunkkal és egymással.

A Beregi Ünnepi Hetek ezen programja méltó példája volt annak, hogyan válhat egy egyszerűnek induló beszélgetés maradandó élménnyé.