Receptforradalom küszöbén az egészségügy: ha a tervezet átmegy, a patikákban is rendelhetők lesznek egyes vényköteles gyógyszerek – csakhogy míg a gyógyszerészek régóta várt szakmai előrelépésről beszélnek, az orvosok betegbiztonsági kockázatokat és kihagyott egyeztetéseket emlegetnek. Politikai akarat már van, a vita éles, a kérdés pedig egyszerű: gyorsabb hozzáférés vagy túl nagy ugrás a sötétbe? Utánanéztünk, mi forog kockán a receptírás új korszakában.

Múlt pénteken járt le a rendelettervezet társadalmi véleményezése, ami a gyógyszerészek és az alapellátásban dolgozó emelt hatáskörű ápolók részére szabályozná a jogosultságot a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek közül egy meghatározott kör esetében arra, hogy vis maior helyzetben ezekhez orvosi vény nélkül is hozzájuthassanak.

Magyarul a jövőben gyógyszerészek is megrendelhetnek olyan, korábban felírt vényköteles gyógyszereket, amelyek eddig háziorvosi hatáskörbe tartoztak.

Az erről szóló rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az Index megkereste az ügyben a Magyar Gyógyszerészi Kamarát (MGYK), a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségét (HGYSZ), amelyek nem egy oldalon állnak a sztoriban. Nézzük, miért.

MOK: ezt így nem lehet elfogadni

A „kontra szerepét” betöltő orvosi kamara korábban honlapján közzétette a rendelettervezettel kapcsolatos aggályait. Ebben többek között az szerepel, hogy „a döntés előkészítéséből az orvosokat – többszöri kérésünk ellenére – szándékosan kihagyták. Ennek következtében alapvető betegbiztonsági garanciák hiányoznak a törvényjavaslatból, szakmai szempontból elfogadhatatlan, nagyon alacsony minőségű munka”.

Az Index megkeresésére mindez megerősítették. „A MOK nehezményezte, hogy a törvény előkészítéséből a szakmai szervezeteket kihagyták, a tervezetet csak a társadalmi egyeztetés keretében, a szokásos néhány napos, érdemi válasz és javaslat elkészítésére elégtelen határidővel kaptuk meg, miközben véleményünk szerint a tervezetben a betegek ellátását potenciálisan veszélyeztető hiányosságok maradtak.” Hozzátették: „Az ilyen gyógyszerkiadás csak különösen indokolt esetben, a háziorvos által meghatározott készítmények esetében és az általa meghatározott kivételekkel, pontos visszajelzés mellett biztonságos. Ennek eléréséhez további egyeztetések, a törvény pontosítása, a kivételek listájának meghatározása szükséges.”

Rámutatnak, hogy a folyamatok hátterében jelentős szerepet játszik a háziorvosok hiánya és az ügyeleti rendszer elhibázott átalakításából eredő hozzáférési problémák. „Az államtitkárság ezeket a hiányosságokat kívánja befoltozni ahelyett, hogy a probléma gyökerét kezelné.”

A gyógyszerrendelés – még akkor is, ha »csak« meghosszabbításról van szó – nem adminisztratív aktus, hanem orvosi döntés. Egy ilyen komoly, betegbiztonsági szempontokat is magába foglaló kompetenciaátruházás csak körültekintő, szakmai szempontoknak megfelelő szabályozással történhet meg

– hangsúlyozzák.

A MOK szerint legnagyobb probléma a szakmai garanciák hiánya. „Ilyen jelentős hatású lépés előtt alapvető kérdésekre nem kapunk választ: felelősségi kérdések, az indikáció és térítési kategória valós fennállása, a szükséges betegmonitorozás (pl. laborkontrollok) biztosításának kérdése, a csendes „iatrogén” ártalom minimalizálása, és a magas kockázatú gyógyszerek körének meghatározása is hiányzik.”

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem orvosi gyógyszerrendelés kizárólag akkor biztonságos, ha:

• világosan meghatározott gyógyszerlista érvényesül;
• kötelező, dokumentált klinikai újraértékelési időköz van;
• a magas kockázatú készítmények elrendelése nem megengedett;
• egyértelmű felelősségi szabályok működnek;
• és rendszeres audit biztosítja a kontrollt.

„A jelenlegi szabályozás ezen alapvető szempontok figyelembevétele nélkül kerülne elfogadásra. Ilyen fontos kérdéseket nem szabad és kockázatos szakmai egyeztetés nélkül, és egyszerű kiegészítő rendeletekben, utasításokban szabályozni” – írják.

„Egyértelmű az álláspontunk, hogy betegbiztonság nem lehet kompromisszum és háttéralkuk tárgya. Ez elsőbbséget élvez minden politikai, szervezési vagy költséghatékonysági szemponttal szemben. Nem lehet kapacitáshiányra hivatkozva a klinikai döntéseket de facto adminisztratív folyamattá silányítani. A jogszabály jelen formájában nem tartalmaz elegendő biztonsági garanciát, ezért így nem szabad elfogadni és bevezetni” – hangsúlyozzák.

Az egyetlen elfogadható alternatíva:

• az orvosok köztestületének érdemi bevonása;
• a betegbiztonsági garanciák tételes rögzítése;
• magas kockázatú gyógyszerek kizárása;
• megfelelő technikai és informatikai felkészültség;
• valamint egyértelmű felelősségi szabályozás.

„A gyógyszeres terápia nem adminisztratív és nem bizonyos patikai-üzleti körök által meghatározandó kérdés, hanem folyamatos orvosi felülvizsgálatot igénylő kezelés. A jelenlegi tervezet minősége alkalmatlan az elfogadásra, veszélyezteti a betegek biztonságos gyógykezelését. Amennyiben jelen formájában, az orvosok által szükségesnek tartott biztonsági garanciák nélkül vinnék át a módosítást, arra fogunk figyelmeztetni minden beteget, hogy a saját biztonságát szem előtt tartva maradjon az orvosok általi gyógyszerírás mellett” – üzente a MOK.

MGYK, HGYSZ: üdvözlik a változásokat

A rendelettervezet mellett sorakozik fel a gyógyszerészi kamara mint kezdeményező, valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége.

„A kamara már néhány hónappal az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2017 végi elindulása után kezdeményezte, hogy a krónikus betegségek rendszeresen használt vényköteles gyógyszereinek vis maior helyzetekben, tehát akkor, amikor a betegnek elfogyott a gyógyszere, és nem éri el a kezelőorvosát, a gyógyszerész orvosi vény nélkül is segíthessen. Erre egyfelől az EESZT teremtett elvi lehetőséget azzal, hogy a gyógyszerész minden információt rögzíthet a felhőben és ezáltal a kezelőorvos is értesülhet az eseményről, másfelől több pozitív nemzetközi tapasztalat volt már akkor is erről. Az első javaslatunk óta többször újra kezdeményeztük, amíg tavaly nyáron a parlament a törvényi alapokat megalkotta, és most került egyeztetésre a rendelettervezet” – világította meg a rendelettervezet hátterét Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

A rendelet megalkotásával párhuzamosan komoly informatikai fejlesztés indult el az EESZT-ben azért, hogy az orvos és a gyógyszerész is mindent lásson és mindent rögzíthessen. Emellett a NEAK-nál és a patikai szoftvereknél is szükség lesz fejlesztésekre. „Ezért is született olyan döntés, hogy a rendelet megjelenését követően 180 nappal indulhat majd el ez a szolgáltatás, hogy legyen elegendő idő a fejlesztésekre. Részben a jogszabály rendelkezései, részben ezek a fejlesztések biztosítják, hogy a feltételek adottak legyenek a megfelelő segítségnyújtáshoz, továbbá a gyógyszerészek felkészültsége is garancia arra, hogy a betegbiztonság ne sérüljön” – tette hozzá.

Szeretném egyértelműsíteni, hogy a jogszabály elfogadása nem érinti sem a diagnózis felállításának, sem a terápia meghatározásának jogát, az továbbra is a kezelőorvos kompetenciája marad, de elősegíti a betegek folyamatos ellátását

– hangsúlyozta Hankó Zoltán. A MOK hozzáteszi: a kiadott gyógyszerért a gyógyszerész viseli a felelősséget. „A kérdés inkább az, hogyan tudjuk a nem kívánatos hatásokat, gyógyszerelési hibákat jobb, pontosabb szabályozással elkerülni, esélyüket minimalizálni.”

A tervezet szerint a gyógyszerésznek akkor lesz lehetősége orvosi vény nélkül egy doboz vényköteles gyógyszert kiadni, ha az előző fél évben legalább négyhavi adagot a betege kiváltott. Ez a lehetőség azokra a gyógyszerekre korlátozódik, amelyeket a háziorvos felírhat. Ezt követően van a betegnek 30 napja, amíg el nem fogy a gyógyszere, hogy újra konzultáljon az orvosával, és felírassa a következő adagokat. Egy másik lényeges előírás, hogy a gyógyszerész csak abban az esetben írhat fel és adhat ki újra gyógyszert, ha a legutóbbi alkalommal az orvosa írta fel a betegének az orvosságot. Tehát a folyamatos orvosi felügyelet lehetősége biztosított – vezette le Hankó Zoltán, aki azt elmondta, hogy a gyógyszerészek nagy többsége egyetért a tervezett új patikai szolgáltatással, és várja, hogy a napi gyakorlatban Magyarországon is elinduljon ez a sok fejlett országban már korábban bevezetett gyakorlat.

Hamarosan jöhet a jogszabály

A vita tehát túlmutat azon, ki írhat fel egy doboz gyógyszert: valójában arról szól, hogyan reagál az egészségügyi rendszer a háziorvoshiányra, a túlterheltségre és a betegek egyre sürgetőbb hozzáférési igényeire. Az egyik oldalon ott a gyorsabb ellátás ígérete és a nemzetközi példákra hivatkozó modernizációs szándék, a másikon a betegbiztonságot első helyre tevő, részletes garanciákat követelő orvosi álláspont. A döntés küszöbön áll, az informatikai és jogi keretek formálódnak, de a kulcskérdés még nyitott: sikerül-e olyan szabályozást alkotni, amely valóban tehermentesíti az alapellátást anélkül, hogy új kockázatokat építene be a rendszerbe?

Úgy tudjuk, a politikai akarat felsorakozott a rendelettervezet mögött, sőt a múlt pénteki stratégiai kabinet jóváhagyta a vényírásos tervezet. A végleges szöveg még nem ismert, a rendelet hamarosan jogerőre emelkedhet.