Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Nem veszélytelen a most terjedő vírus: a Coviddal kórházba kerülők 20%-a 3 év alatti gyerek


Ráadásul Duda Ernő professzor szerint csak szervátültetettekből több van, mint amennyi új oltóanyag jött, és akkor nem beszéltünk a daganatos betegekről. Rusvai Miklós szerint ugyanakkor olyan alacsony az oltási hajlandóság, hogy ez is túlbiztosításnak tűnik.2020 óta sokat változott a Covid, szerencsére mi is sokat változtunk. A vírus mutálódott, a kezdeti, halálos tüdőgyulladást okozó változat helyét átvette a kevésbé veszélyes, felső légúti megbetegedést okozó Omikron variáns, mi meg az oltások és a fertőzések által ellenállóbbá váltunk. Így mostanra a koronavírus is többé-kevésbé besorolt a szezonális felső légúti megbetegedések sorába.

A jobbára veszélytelen betegségek, mint például a nátha mellett a jóval veszélyesebb influenza és a Covid is körülbelül ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezik, és ha nem tesztelünk, nagy eséllyel nem derül ki, hogy éppen melyik betegséget kaptuk el.

A most terjedő járványos megbetegedések között egyelőre a Covid a leggyakoribb, hogy mennyire veszélyes, arról megoszlanak a vélemények.

„Mind az influenza, mind a Covid a veszélyeztetett csoportoknak továbbra is halálos kimenetelű betegség is lehet”

– mondja Duda Ernő professzor.

Hogy melyik mortalitása magasabb, arról megoszlanak a vélemények. A The New York Times az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adataira hivatkozva azt írja, hogy az omikron variáns még mindig nyolcszor halálosabb, mint az influenza. Rusvai Miklós virolgus véleménye ezzel ellentétes, szerinte ma már az influenza a veszélyesebb, ami nem jelenti azt, hogy a mostani korornavírus-járványt elbagatellizálhatnánk.

„Azért ez egy súlyos, heveny légzőszervi betegség. Légszomj tüdőgyulladás, súlyos légúti fertőzés miatt 300-an kerültek kórházba, 80 százalékban Sars-Cov2 koronavírus fertőzöttek” – mondja.

„Ez lakosságarányosan nem tűnik egy nagy számnak, de mégis mutatja, hogy nem veszélytelen. Sajnos azt kell mondanom, hogy 20 százalékuk három év alatti gyermek, ők még nem találkoztak a vírussal, és őket oltani sem lehet, illetve körülbelül 60 százalékuk 70 év feletti idős ember, akiknek már legyengült az immunrendszere, és egyéb más betegségeik is vannak. Csak a további 20 százalék az, akik az aktív korosztályhoz tartoznak.”

Vagy a nagyon fiatalok, vagy az idősek azok, akik súlyosabban megbetegszenek.

Viszont érdekes módon az úgynevezett Long-Covid egyre ritkább. Ennek oka az, hogy elsősorban azoknál alakult ki a hosszútávon is tüneteket okozó Covid, akik úgy fertőződtek meg, hogy előtte nem kaptak védőoltást.

„Akik már 2-3-4 védőoltáson túl vannak, vagy kétszer-háromszor megfertőződtek, és nem alakult ki náluk Long-Covid, akkor azoknál már valószínűleg nem is fog, akkor sem, ha újra megfertőződnek” – mondja Duda professzor. Vagyis idővel, ahogy már mindenki találkozik a vírussal, ez a tünetcsoport lassan eltűnhet.

De működnek-e a tesztek? Hiszen maga a vírus már annyiszor és annyira megváltozott, biztos-e, hogy a patikában kapható tesztek kimutatják a covid fertőzöttséget?

Duda Ernő szerint gyanakodhatunk, hogy koronavírusosak vagyunk, ha például a szokásos orrfolyás, fejfájás, torokkaparás tünetek mellett hasmenésünk is van, mert ezt csak a Covid okozza.

„A nyáltesztek sem mondanak semmit, mert azok csak akkor lehet hinni nekik, ha pozitív az eredmény. Tehát ha azt mondja a teszt, hogy magának koronavírus fertőzése van, akkor azt el lehet hinni, de ha negatív a teszt, azt nem lehet elhinni, mert csak akkor pozitív, ha rengeteg sok vírust termel valaki, ami egyáltalán nem szükségszerű” – magyarázza a professzor.

Rusvai Miklós is hasonlóképpen látja, hozzátéve, hogy a PCR tesztek azért is megbízhatóbbak, mert jóval érzékenyebbek. A hamis negatív eredményt az adja, hogy a nyáltesztek érzékenysége elmarad a PCR tesztekétől.

Mi a helyzet az oltásokkal? Megérkezett az új Moderna-mRNS alapú, COVID-19 elleni vakcinája, amely az Omicron variáns XBB.1.5 (azaz a jelenleg domináns) típusára lett kifejlesztve. A Semmelweis Egyetemen, továbbá a megyeszékhelyeken meg is kezdték az oltást. Nem késtünk kicsit el ezzel?

Duda Ernő azt gondolja, hogy korábban kellett volna erre felkészülni.

„Az a vírusvariáns, amelyik most jelenleg a járványt okozza, szeptember eleje óta itt van Magyarországon. Tehát ez nem újdonság. Az a védőoltás, amelyik ez ellen véd, az szintén jóvá van hagyva szeptember eleje óta. Tehát az sem újdonság. Az, hogy nem akarunk védekezni, sőt gyakorlatilag semmiféle információ nincs arra nézve, hogy mennyi a betegek száma, hány ember van kórházban, ez nem teljesen érthető, de ez is tény.”

Telex információi szerint csupán 70 ezer Moderna vakcina érkezik. Ez egy negyed budapesti kerületnek felel meg, és ha beleszámítjuk azt, hogy inkább a rizikócsoportoknak érdemes oltatni magukat, Duda Ernő szerint akkor sem elég ennyi oltóanyag.

„Magyarországon ennél több szervátültetett van, holott őket feltétlenül minden alkalommal be kellene oltani, és akkor még nem beszéltünk azokról a százezres nagyságrendű emberről, aki mondjuk éppen daganatos betegsége miatt terápiát kap, vagy azokról a 70-80 évnél idősebbekről, akiknek különféle krónikus betegségük van”

– sorolja a professzor a kritikus csoportokat.

„Őket nagyon indokolt lett volna nem december közepén, sőt december második felében, hanem már szeptember második felében beoltani.”

Rusvai Miklós szerint ugyanakkor az oltási hajlandóság annyira csökkent az elmúlt időben, hogy

„ez a 70 adag még túlbiztosításnak is tűnik.”

Ráadásul, ha el is fogyna a Moderna, ami 90 százalékos védelmet ad a betegség súlyos lefolyása ellen, szerinte a régi típusúak is biztonsággal nyújtanak legalább 70 százalékos védelmet, tehát nem a vakcinahiányon múlik a védekezés.

Bár szerinte valóban igaz az, hogy a több mint egy éve felvett oltások mára már nem hatásosak, a lakosság védettsége mégis magasabb. Ennek az az oka, hogy

a lakosság túlnyomó többsége enyhe formában vagy akár tünetmentesen, az elmúlt két év során legalább egyszer újra átesett a koronavírus-fertőzésen,

ami sokszor csak nátha formájában jelentkezett, vagy még úgy sem, de ez újra immunizálta az emberek szervezetét.

„Többek között az enyémet is” – mondja Rusvai. „Én is tudom, hogy egy enyhe torokfájás árán, de már átestem azóta a koronavírus-fertőzésen.” A virológus szerint most a védettség fenntartását elsősorban a rendszeres újrafertőződés biztosítja, amit mindannyian elszenvedünk, de szerencsére nem betegszünk meg tőle súlyosan. Ugyanakkor mindig a legfrissebb típusok azok, amik a védelmünket biztosítják, hiszen azokkal fertőződünk, ami éppen az aktuális variáns, azaz, ha van új Moderna, ha nincs, az immunizálás naprakésszé tételét természetes úton is megszerezhetjük.

De azok, akik kockázati csoportba tartoznak, okosabb, ha az oltásra bízzák az immunizálásukat.

Az persze kérdés,

ha a Covid szezonális felső légúti betegséggé fokozta le magát, akkor miért nem lehet ugyanúgy megkapni az oltást a háziorvosnál, mint sok évtizede az influenza oltást kaphatjuk?

Rusvai Miklós azért, mert ezek a vakcinák még most is több adagos kiszerelésben vannak. „Régen a háziorvosok azért merték megbontani az egységcsomagokat, mert még nagy volt az oltási pánik, és biztosak lehettek abban, hogy azt a tíz adagos oltóanyag, amit ők megbontanak, és amit 48 órán belül fel kell használni, abban a két napban elfogy. Most éppen azért, mert az oltási hajlandóság csökkent, a háziorvosok nem mernek ilyen egységcsomagot bontani. Szerencsére újra lehet regisztrálni az oltópontokon, és ott meg merik bontani az egységcsomagot, mert tudják, hogy aznapra hány beteget várnak.”

Az influenza vakcina egy adagos, illetve a már nálunk nem forgalmazott kínai oltóanyag is egy adagos volt.

Azt, hogy mire számítsunk, mikor, milyen számokkal tetőzik a járvány, nem tudni. Duda professzor szerint ez megjósolhatatlan.

„Láttuk 2020-21-ben, hogy pontosan a várakozással szemben alakult a helyzet, amikor azt hittük, hogy most már ki lehet engedni, akkor keményített be a vírus.”

Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy okos dolog lenne felfrissíteni a korábbi gyakorlatot:

legalább a nagy karácsonyi bevásárláskor előkerülhet a maszk, amivel magunkat és a környezetünket is valamelyest megvédhetjük.

Akár az influenzától is, mert az is itt van.

És fontos, hogy védjük szeretteinket. „Ha tudja valaki, hogy ő egy kicsit beteg, akkor feltétlenül hordja a maszkot, és amit megtehet az embertársai kedvéért, hogy nem megy tömegbe. És ne látogassa meg a nagymamát addig, amíg nincs egy kicsit jobb állapotban, ne menjen szenteste oda, hanem menjen át egy héttel később, amikor már jobban érzi magát” – tanácsolja Duda professzor.

Mit tegyünk, ha már elkaptuk, és nem tartozunk kockázati csoportba? A terápia ugyanaz, ebből a szempontból mindegy, hogy a diagnózis nátha, adenovírus, influenza vagy covid: ágynyugalom, sok folyadék, négy-öt nap pihenés.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük