A Magyar Nemzeti Bank már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés részletesen meghatározza, mit tekintenek „tényleges” biztosítási eseménynek, és ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a társaság kifizetésre való kötelezettsége megszűnik, legyen szó bármelyik biztosítóról.
A lakásbiztosítás nem terjed ki a természeti károk egy részére
A leggyakoribb ok, amiért elutasítják a kárigényeket, hogy a vihar definíciója alapvetően rendkívül szigorú. A lakásbiztosítások többségében csak az 54 km/h‑nál erősebb szél miatt keletkezett közvetlen károk számítanak viharkárnak, tehát a frissen ültetett kerti sövény kidőlésének orvoslását, vagy egy szél miatt becsapódott és kitört ablak- vagy ajtóüveg javítását nem fedezi a biztosító. A biztosítási szabályzatok tehát egyértelműek, és a káresemény típusa mellett az is lényeges, hogy azok az elemek, amik a káresemény során sérültek meg, korábban milyen állapotban voltak, legyen szó tetőcserepekről, nyílászárókról vagy homlokzatról. Ennek hátterében az áll, hogy a károsodásnak egyértelműen a vihar következményének kell lennie. Ha a kár oka egy régóta halogatott tetőfelújítás, a karbantartás elmaradása, vagy a már korábban is létező repedés, a biztosító mentesülhet a kifizetés alól.
A másik nagy csapdája a kárrendezés során az időzítés, és a helyszín biztosítása. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a káreseményt 2-8 munkanapon belül kell bejelenteni, a kárszemlére pedig általában 5 napon belül lehetőséget kell biztosítani. A károsult a kárenyhítés érdekében szükséges beavatkozásokat végezhet (pl. rongyok lehelyezése, a tetőn keletkező lyuk átmeneti lezárása), de az állapotokat úgy kell fenntartani és megőrizni, hogy a kárszakértő még a kárszemlekor is lássa a károsodás okát. Ha a kárszemle előtt a károsult teljes mértékben felújítja vagy kijavítja a károsodott területet, a biztosító a károkat nem tudja megfelelően megvizsgálni, ezért nem köteles téríteni sem a kár, sem a kárenyhítés költségeit.
Ezen kívül a jogalap is fontos, hiszen a biztosító kizárólag a szerződésben meghatározott kockázatra, a kockázatviselés kezdő dátuma után bekövetkezett eseményekre téríthet. A kárbejelentés késedelme az ügyfelet terheli, ezért érdemes mindig pontosan tisztában lenni azzal, hogy az érvényben lévő vagyonbiztosítás pontosan mire is vonatkozik.
Az első gondolatuk az, hogy beadnak egy kárigényt a lakás vagy ház biztosítójának, csakhogy ilyenkor jöhet a feketeleves. Nem minden vihar, nem minden sérülés, és nem minden káresemény éri el azt a szintet, hogy a biztosító kifizesse az így keletkezett kárt, és fedezze a költségeket, tehát a lakásbiztosítás sem feltétlenül menti meg attól a károsultat, hogy egyedül állítsa helyre a ház vagy lakás állapotát.
