Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Nem adják fel a pedagógusok: újabb sztrájkokra készülnek


Nem volt jogellenes a pedagógusok januári figyelmeztető sztrájkja – állapította meg a Kúria, emiatt a pedagógusok szakszervezete bocsánatkérést vár a kormánytól. A Belügyminisztérium nem kívánta kommentálni a Kúria döntését – derült ki az ATV Híradó riportjából.

Januárban közel 28 ezer pedagógus kétórás figyelmeztető sztrájkba kezdett,  béremelést, a munkaterhek csökkentését és a kötelező oltás visszavonását követelték.

A munkabeszüntetést a bíróság elsőfokon jogszerűnek ítélte meg, de a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogellenesnek nyilvánította. Most viszont a Kúria kimondta, hogy a pedagógusok nem sértették meg a sztrájktörvényt, jogszerűen sztrájkoltak.

A híradó megkereste a Belügyminisztériumot, ami azt írta, hogy „nem kommentálja a Bíróságok jogerős döntését, tiszteletben tartja azt.”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, Nagy Erzsébet örül az ítéletnek, szerinte nem jött be a kormány időhúzó taktikája. „Ez mindenképpen a későbbi sztrájkok körülményeit illetve az ezt követő jogi munka tekintetében egy nagyon-nagyon fontos lépés. A mi célunk ugyanis nem csak a sztrájkkövetelések teljesítése, hanem a legfontosabb, a legsúlyosabb nyomás gyakorló eszköz a sztrájkjog visszaszerzése is.”

Nagy Erzsébet hozzátette, hogy mivel a kormány nem teljesíti a követeléseiket, így a tanév kezdésre többen ismét polgári engedetlenségi akcióba kezdenek.

Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta, hogy most egy polgári engedelmesség szervezésén dolgoznak.

Szerinte a Klebelsberg Központ a sztrájk idején minden egyes tanítási órára 50 százalék felkészüléséi időt számolt és azzal együtt vonta le a tanárok bérét. Ami azt jelenti, hogy egy heti 26 órát tanító pedagógus 39 órányi munkát teljesít a 40-ből.

Szerinte ez azt jelenti, hogy heti egy órája marad egy pedagógusnak arra, hogy szülő értekezletet tartson, versenyekre vigye a gyerekeket, vagy tovább képzésekre menjen, vagy bármilyen más egyéb tevékenységet folytasson.

Amennyiben ezt a negyven órát átlépi a kollega, akkor a további munkavégzést addig tagadja meg, míg túlmunkaként nem fizeti ki mind a tankerület, vagy mind a munkáltató. Ez legyen tanulság arra nézve, hogy a jogszabály mindenkire érvényes, ha a sztrájk idején érvényes volt a bérlevonásokra, akkor a munkaidő elszámolásra is legyen érvényes. – Mondta a szervezet alelnöke.

A szakszervezetek szerint a Kúria végzése nagy előrelépés, ugyanis a sztrájkjogot korlátozó módosítás miatt, ami előírja, hogy sztrájk esetében a tanórák 50, érettségizőknél annak 100 százalékát meg kell tartani, az Alkotmánybírósághoz, majd szükség esetén a strasbourgi bírósághoz fordulnak.