Közzétette - Kategória - Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Ne hagyd, hogy átverjenek a multik! – Kiállítás a Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban


Vásárosnamény – A Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulói és diákjai nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelem és a környezettudatos életszemlélet kialakításában. A Toldi Zoltán vezette Természetbarát Diákkör munkája, azonban nem csak az iskolai falai belül mutatkozik meg. Számos helyi és térségi rendezvényen mutatják be azon szemléletet, mellyel nem csak térségünket, hanem a bolygót is jobbá és élhetőbbe tehetjük. Szervezésükben most egy újabb, országos kezdeményezést prezentáltak a Bereg szívében, Vásárosnaményban. A ,,Ne hagyd, hogy átverjenek a multik!” – szlogennel indított kampány kiállítás megnyitójára került sor az intézmény aulájában. A Magyar Természetvédők Szövetsége által életre hívott, elavulás elleni kezdeményezést  mostanáig több, mint kétezer aláíró támogatta. Az ünnepélyes megnyitó ceremónián megjelentek Toldi Zoltán, a Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnöke köszöntötte, majd mutatta be a kiállítást, valamint annak környezettudatos szemléletét.

Előadásában rávilágított arra, hogy az elektronikai eszközök, mint a  televízió pár év után elromlik, a mosógépet havonta javítani kell, a mobiltelefon lelassul, gombjai rövid időn belül tönkremennek. Mindenki tapasztalhatta már a tervezett elavulást anélkül, hogy tudta volna mi az. Azt még kevésbé, hogy miért van és mik a következményei. Pedig lehet tenni ellene! – mondta Toldi Zoltán. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy közel nyolc év alatt 3,5 százalékról 8,3-ra nőtt az olyan háztartási nagygépek aránya, amelyek ötéves koruk előtt mentek tönkre. Egy újrahasznosító telepen végzett vizsgálat szerint a kidobott mosógépek több mint tizede volt fiatalabb ötévesnél. Sok lámpát pedig olyan égőkkel látnak el, amelyeket nem lehet egyesével kivenni, vagyis ha az egyik kiég, akkor az egész lámpát vagy a világító egységet cserélni kell.

Az ilyen esetek miatt fogalmazódott meg egyre többekben, hogy elő kellene írni a cégeknek: gyártsanak tartósabb berendezéseket, és könnyebben lehessen őket javítani. Például ne ragasztó fogja össze a részegységeket, illetve legyenek pótalkatrészek és szerelési útmutatók.

Uniós tagállamok környezetvédelmi minisztériumai pontosan ilyen EU-szabályozás kidolgozását kezdték el, amely a tervek szerint a lámpákra, tévékre és az olyan nagy háztartási eszközökre vonatkozna, mint a hűtő, mosó- és mosogatógépek. Elfogadása előtt ugyanakkor még nagy csaták várhatók. Az ipari lobbisták szerint az elképzelések túlságosan szigorúak, sértik a szellemi tulajdonjogokat, hátráltatják az innovációt és új gyártók piacra lépését.

Ezen listáról azonban hiányzik a nyomtató és okostelefon, melyeknél úgy vélik, hogy a gyártók továbbra is kézben tarthatják a javítási folyamatot, ami megdrágítja azt. Ez által olyan berendezéseket követelnek, amelyek teljesen szétszerelhetők, és a gyártó szabadon elérhető iránymutatása alapján a fogyasztó maga is megjavíthatja, felhasználva a hivatalos pótalkatrészeket. Ezért persze a gyártók finoman szólva nem lelkesednek, és arra figyelmeztetnek, hogy balesetekhez vezethet a szakszerűtlen javítás.

A problémakörnek nemcsak a pénztárcánk, hanem a környezetvédelem szempontjából is nagy jelentősége van. A fentihez hasonlóan rövid életű mosógépekhez képest egy 20 éven át kitartó darab összesen 1,1 tonna szén-dioxid kibocsátásának elkerülését teszi lehetővé, mivel nem kell újat gyártani helyette. Igaz az új darabok energiatakarékosabbak.

Ezen feltételek teljesítésének megvalósulásáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, melynek célja, hogy megnehezítsék a tervezett elavulást, ezért olyan törvényt követeljenek, amely biztosítja, hogy: 
—  A tartós fogyasztási cikkek jótállása fokozatosan 5, majd 10 év legyen! 
—  A tervezett elavulás pénzbírsággal, börtönnel büntetendő cselekmény legyen!

Az összegyűlt aláírásokat jogszabályi javaslatainkkal együtt szeretnék átadni a kormánynak.

Toldi Zoltán e mellett, az elmúlt évek beregi diáksikereiről is beszámolt, hiszen az iskola diákjai, az e-Figyelő országos versenyen, hatalmas beregi sikert arattak. A tanulók ugyanis 300 csapat mintegy 1000 középiskolai diákja közül végeztek az előkelő első és negyedik helyen. A pályázatot megnyerő Mile Dóra Edit, Németh Nagy Laura és Baráth Zsolt a fiatalok által, nap mint nap használt elektronikai eszközöket vették górcső alá, amelyek hátteréről kevés információval rendelkeznek az azt használók. Prezentációjukban a mobiltelefon jelentős globális, környezeti és társadalmi hatásait mutatták be. Az eszközök által generál problémákat, az általa kiváltott környezeti terheléseket, a gyárakban dolgozók egészségügyi, társadalmi és szociális szempontokat bemutatva – mondta el a győztes csapat tagja, Mile Dóra Edit.

Ismertetőjét követően, az impozáns kiállítást Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere nyitotta meg. A polgármester megköszönte az ott működő Természetbarát Diákkör, valamint Toldi Zoltán tanár úr, a témában végzett áldozatos munkáját. Továbbá a környezettudatosságról és ezen szemléletformálás kialakításáról ejtett néhány szót.

Megnyitó beszédét követően a megjelentek megtekinthették a kiállítást, valamint aláírhatták a fent említett petíciót.

A diákok által megtekintett kiállítás számos tény illusztrált, rávilágítva arra, hogy a tervezett elavulással a multik becsapják a vásárlókat. Rossz minőségű terméket adnak el, ami hamar elromlik vagy könnyen tönkremegy. A reklámmal, a termékek gyakori, elsősorban a külsőt érintő frissítésével pedig akkor is ráveszik a fogyasztót az új termék vásárlására, ha arra nincs is szüksége. Közben az elektronikai eszközöket még mindig emberek rakják össze távol-keleti gyárakban embertelen körülmények között, olyan vegyi anyagokat belélegezve nap mint nap, amelyeket nálunk már rég betiltottak. Rossz a környezetnek!

Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik, miközben az elromlott eszközök csak kevesebb mint felét javítjuk meg. A hulladék jellemzően Távol-Keleten vagy Afrikában köt ki, ahol súlyos környezet- és egészségkárosító módon bontják szét. Ez azonban csak a történet vége. Az eszközök előállítása és használata még nagyobb teher a bolygónak. A világ anyagfelhasználása 2017-ben kilencven milliárd tonna volt, azaz fejenként – beleértve a csecsemőket is – tizenkétezer kiló!