Február 1-jén új szabályok léptek életbe a Magyar Élelmiszerkönyvben, miután egy agrárminisztériumi rendelet új melléklete átírta a malomipari termékekre, köztük a lisztekre vonatkozó követelményeket – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Új szabályok vonatkoznak a lisztekre

A módosítás célja, hogy a termékek könnyebben megkülönböztethetők legyenek, érvényesüljenek az egészséges táplálkozás szempontjai, valamint szigorúbbak legyenek a minőségi elvárások.

A rendelet egyik legfontosabb újdonsága, hogy részletesen meghatározza a teljes kiőrlésű gabonakészítmény fogalmát:

jövőben csak az a termék nevezhető teljes kiőrlésűnek, amelyben a szemtermés fő alkotóelemei – magbelső, csíra és korpa – ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az ép szemben.

A teljes kiőrlésű megnevezés használata várhatóan egyértelműbb és ellenőrizhetőbb lesz: eddig lazábban lehetett értelmezni, de mostantól pontos definícióhoz kötött. Új elemként megjelenik a teljes kiőrlésű durumbúza-őrlemény kategóriája is.

A szabályozás korlátozza azt is, hogy milyen adalékanyagot lehet a leggyakrabban használt búzalisztekhez keverni.

Az alábbi típusoknál a jövőben kizárólag aszkorbinsav (E 300), azaz C-vitamin adható a liszthez, más adalékanyag nem:

• búzafinomliszt (BL 55)
• fehér búzakenyérliszt (BL 80)
• félfehér búzakenyérliszt (BL 112)

A szabályozás kiterjed többek között a búza-, tönkölybúza-, rozs-, tritikálé- és kukoricaőrleményekre, valamint a hántolt rizsre és borsóra is, és részletesen rögzíti azok fizikai, kémiai és érzékszervi követelményeit.

A rendelet 2026. február 1-jén lépett hatályba, de a jogszabály átmeneti időszakot biztosít: 18 hónapig még előállíthatók és forgalomba hozhatók a korábbi előírások szerint készült termékek, a már legyártott lisztek pedig a lejárati idő végéig a boltok polcain maradhatnak.