Közzétette - Kategória - Egyéb, Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Meghitt, közös karácsonyfa-díszítés a Bereg kapujában, Vásárosnaményban

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb. Sokrétűségük annak köszönhető, hogy a magyarság nagy részben megtartotta ősi szokásait, hitvilágának számos elemét és összeolvasztotta a vallásos ünnepekkel. Így nem csoda, hogy a karácsonyfa állítás, ajándékozás, mindezek gyermekkorunk meghatározó élményei közé tartozik. A három nagy történelmi egyház életében kiemelt szerep jut a karácsonynak és az év végi hálaadó liturgiáknak. Karácsonykor a világon mindenhol, így a Bereg szívében is a Jézus Krisztus születésének örömhírét ünneplik, s az emberek elmennek a templomba, hogy hálát adjanak Istennek. A Vásárosnaményi Görögkatolikus Egyházközségben a hála adása, valamint a lélek ünneplőbe öltöztetése mellett, minden év ezen időszakában, a meghitt hangulatú, közös karácsonyfa díszítés is segíti a várakozás időszakát. A járványügyi-helyzetre való tekintettel ugyan kis létszámban, de idén sem maradhatott el ezen szívmelengető készülődés. A fadíszítés mellett a kegytárgyak, a templom belseje is új, ünnepi köntös kapott, s természetesen a betlehemi jászol felállítása sem maradhatott el.

Az advent szó jelentése is várakozás, eljövetel, de nem csupán a karácsonyra való készülődést takarja: az egész keresztény élet tulajdonképpen egy adventi várakozás a Krisztussal való találkozásra. A görögkatolikusoknál is jelen van az advent, amelyet a karácsonyt megelőző böjti időszaknak tekintenek. Míg a reformátusoknál és a római katolikusoknál négy vasárnapot kell tartalmaznia az adventnek, addig a görögkatolikusoknál karácsony előtt 40 nappal veszi kezdetét a várakozás időszaka: így nálunk hat vasárnap gyújtják meg a koszorú gyertyáit. A történelmi egyházak között, nálunk a legnagyobb különlegességet az adja, hogy mi görögkatolikusok a nagy ünnepeiket nem két, hanem három napban ünnepeljük meg, így a karácsonyt is. Az első nap Jézus születésének az ünnepe, a második az Istenszülőé, a harmadik pedig Szent István diakónus, első keresztény vértanú ünnepe  – osztotta meg Erdei Tamás parókus.

Az egyházaknál a karácsony szinte elválaszthatatlan a népi vallásosság gyakorlatától: na betlehem- és karácsonyfa-állítás, a pásztorjátékok, a karácsonyi dalok éneklése mind hozzátartoznak az ünnephez. Egy különleges legenda alapján Luther Mártonnak tulajdonítják az első karácsonyfa felállítását. A kedves történet szerint Luther egy fenyőerdőn keresztül ment hazafelé, és ahogy felnézett a holdra, a csillagokra és a tűleveleken megtörő fénysugárra, ő belegondolta krisztusnak a megvilágító, fényt hozó hatalmát az emberi világba. Letört egy faágat, hazavitte és azon keresztül magyarázta el az örök élet üzenetét. Azóta pedig állítólag hagyományként él tovább – mondta Erdei Tamás.

Ismereteink szerint az első betlehemet – élő állatokkal és emberekkel – Assisi Szent Ferenc állította a 13. század elején Greccóban, Közép-Itáliában a hegyek között. Karácsony szentestéjén szerzett bárányokat, szamarakat, elkészítette deszkából a jászlat és egy gyermekbábut fektetett bele. A szerzetestársai közül néhányat a jászol köré állított, jelképezve velük Szűz Máriát, Szent Józsefet, a pásztorokat és a bölcseket – meséli a plébános, majd hozzátette, hogy „a betlehem-állítás a déli országokban jobban elterjedt, mint nálunk”. A betlehem és karácsonyfa a templomokat a külsőségekben díszíti föl, azonban a karácsonyi liturgia is sokkal ünnepélyesebb – mondta Erdei Tamás, a Vásárosnaményi Görögkatolikus Egyházközség parókusa.