Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Lesz utánpótlás? Egyre nagyobb gondot okoz az egészségügyben és az építőiparban is az elöregedés


A magyar orvosok több mint 40 százaléka tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. Azonban Európa más országaiban is elöregedőben van az orvostársadalom.

Készítő: dusanpetkovic Forrás: Getty Images/iStockphoto

Ahhoz, hogy valakiből szakorvos válhasson, az egyetemet is beleszámítva, általában tíz év szükséges, így az utánpótlás biztosítása kulcsfontosságú kérdés kell, hogy legyen azokban az országokban, ahol van állami egészségügyi ellátás.

G7 cikke szerint, azonban ezen a téren szinte egész Európa rosszul áll. A legégetőbb helyzetben kétségtelenül az olaszok vannak, ahol az orvosok 55,2 százaléka már 55 év feletti, hazánk a középmezőnyben, de az OECD-átlaghoz képest rosszabb helyen szerepel.

Az OECD adatai szerint itthon az orvosok 41,7 százaléka 55 éven felüli, a KSH szerint pedig a teljes orvostársadalom közel 20 százaléka már nyugdíjas. Különösen lesújtó a helyzet a háziorvosok körében, a Magyar Orvosi Kamara szerint tavaly csupán öt olyan háziorvosi praxis működött, ahol a praktizáló orvos 30 év alatti fiatal.

Viszont sok orvos dolgozik tovább a nyugdíjkorhatár elérése ellenére is, tehát nem feltétlenül az a gond, hogy betöltik a 65-ik életévüket, hanem az, hogy az arányok nagyon eltolódtak az idősebbek felé, akik egy ponton nem fognak tovább dolgozni, utánpótlás híján, pedig az ellátás további nehézségekbe ütközik majd.

Az orvostársadalommal párhuzamosan a teljes társadalom is öregszik, egyre nagyobb igény lenne az egészségügyben dolgozó szakemberekre, hiszen a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esély a megbetegedésre. Magyarországon emiatt különösen rosszak a kilátások: nem csak az orvos kevés, általánosságban nézve, a lakosság egészségi állapota is rendkívül rossz. A kórházi várólisták bizonyos beavatkozásra (melyek jelentős része az életkorhoz vagy éppen az életmódhoz kapcsolódik) már akár években mérhetők. Egyre több kórházi osztályt zárnak be a személyi feltételek hiánya miatt, vannak olyan kórházak, ahol már boncolni sem tudják a holttesteket.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint Magyarországon több mint 700 háziorvosi praxis betöltetlen.

Az építőiparban évente körülbelül 25 ezer szakember vonul nyugdíjba, szemben az öt-hatezer fiatal szakemberrel, akik bekapcsolódnak a szakképzésbe, és közülük is csak mintegy fele helyezkedik el az ágazatban. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint sürgős és azonnali cselekvésre van szükség, amelyben a piaci szereplőknek is aktív részt kell vállalniuk.

Ma egy átlagos építkezésen szakmunkákat nagyrészt idősebb generációk végzik, csak elvétve találunk fiatal a szakembereket. Az elidősödő építőipar komoly aggodalomra ad okot az ágazat jövőjét illetően. Ha a tendencia folytatódik, néhány év múlva nem lesz olyan szakember, aki képes lenne az otthonokat, kórházakat, óvodákat, utakat megépíteni, létrehozni.

„A probléma megoldása nem csak a kormány, hanem a szakma, az építőipari cégek feladata is, mivel a társadalom és a piac szereplőinek az érdeke azonos: ha nincs szakember utánpótlás, nem lesz aki építsen” – jelentette ki Markovich Béla az ÉpítŐk Szakmai Konferencián januárban.

Össze kell fognunk, ha pozitív változást szeretnénk. Csak egy társadalmi szintű együttműködés képes kellően javítani az építőipar vonzerején a fiatalok szemében.

Ez a felismerés húzódik a Mapei Kft. támogatási programjának a hátterében, ezért támogatja a vállalat a szakképzést, tart pályaorientációs napokat, ahol bemutatja az építőipar szépségeit és perspektíváit, és segíti a fiatal szakemberek munkához jutását és szakmai fejlődését a Magyar Építőipari Szakember Közösség keretében.

Markovich Béla arra ösztönzi a cégeket és szakembereket, hogy aktívan vegyenek részt a szakma népszerűsítésében. Például megoszthatják a saját szakmai munkáikat a közösségi médiában, amivel felkelthetik a fiatalok érdeklődését. Készíthetnek bemutató videókat arról, hogyan oldják meg a különleges szakmai kihívásokat, és ezen keresztül bemutathatják a szakma szépségét és kreativitását. Emellett, A duális képzésben való részvétel további lehetőséget nyújt a szakma népszerűsítésére és a jövőbeli szakemberek képzésére.

Ezek az intézkedések nem csak a szakemberhiány enyhítését segíthetik, hanem az építőipar társadalmi megítélését is javíthatják, amely hosszú távon hozzájárulhat az építőipar és a kapcsolódó ágazatok fejlődéséhez.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük