Vásárosnamény adott otthont annak a lakossági fórumnak, ahol Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyiek kérdéseire válaszolva beszélt az ország és a térség előtt álló legfontosabb kihívásokról. A fórum több órán át tartott, a közönség aktívan részt vett benne, és számos helyi ügy is szóba került, a tunyogmatolcsi híd felújításától a vasútvonalak jövőjén át a nyugdíjasok megélhetéséig. A rendezvény légköre egyszerre volt közvetlen és feszült: sokan panaszaikat, aggodalmaikat hozták el, a miniszter pedig nyíltan, időnként humorral, máskor kemény hangon reagált.
Egészségügy: vidéki kórházak a túlélésért
A fórum egyik leghangsúlyosabb témája az egészségügyi ellátás helyzete volt. Lázár János nem kerülte meg a kényes kérdéseket: saját szavaival élve „testközelből” ismeri a vidéki kórházak gondjait, hiszen képviselőként és polgármesterként is megtapasztalta, milyen, amikor osztályokat zárnak be, orvosok mennek el, és a betegek ellátása bizonytalanná válik.
„Minden megyének szüksége van egy erős, teljes körű ellátást biztosító központi kórházra” – hangsúlyozta. Példaként említette Nyíregyházát, amelynek nem szabad Debrecen alárendelt szerepbe kerülnie, hanem saját jogon kell ellátnia a térséget. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy bárki a kórházak bezárásáról beszéljen, mert az emberéletekbe kerülhet.
Lázár arra is rámutatott, hogy az elmúlt években sikerült növelni az orvosok számát és bérezését, amiért elvárható tőlük, hogy ne csak a jobb anyagi lehetőségeket kínáló nagyvárosokban vagy külföldön dolgozzanak, hanem vállaljanak szolgálatot ott is, ahol szükség van rájuk.
Gyermekvédelem és büntetőpolitika: zéró tolerancia
A fórum másik erős visszhangot kiváltó témája a gyermekek védelme és a szigorú büntetőpolitika volt. Lázár szerint a gyermekotthonok és intézmények működésének folyamatos felügyelete kulcsfontosságú, mivel a múltban előfordultak visszaélések. A pedofília és a gyermekek bántalmazása elleni küzdelmet a legszigorúbb eszközökkel kell vívni.
„Ha rajtam múlna, bevezetném a halálbüntetést” – mondta nyíltan, hozzátéve, hogy erre az Európai Unió jogi keretei miatt nincs lehetőség. Amíg ez nem lehetséges, addig a legsúlyosabb esetekben életfogytig tartó szabadságvesztést, sőt akár kémiai kasztrációt is indokoltnak tartana. Hangsúlyozta: az államnak kötelessége a legvédtelenebbek, vagyis a gyermekek védelme.
Politikai légkör: a közbeszéd eldurvulása
A miniszter beszélt arról is, hogy a közbeszéd állapota szerinte aggasztó: különösen a közösségi médiában tapasztalható gyűlöletkeltés, névtelen uszítás mérgezi a közéletet. Lázár szerint az ellenségeskedésre épülő politika nem épít közösséget, ezért különösen fontos lenne, hogy a helyi ügyekben ne a pártpolitikai ellentétek, hanem az együttműködés legyen az irányadó.
EU-s pénzek és politikai zsarolás, szuverenitás és migráció: viták Brüsszellel
Filep Sándor polgármester (Vásárosnamény)
„Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit. Miniszter úr, el kell ismernem, hogy a Lázár-infó élőben még jobb. Óriási dolog, hogy itt lehetünk ennek tanúi. Mindig azt mondom, hogy ahol az M3-as autópálya véget ér, ott kezdődik Vásárosnamény, a város szíve. És mindenki érezhette, hogy ez nem a félelem városa, hiszen ki szólalt fel először? A Jobbik elnöke. Tehát mi itt nem tartunk rettegésben senkit. Köszönöm, hogy itt van velünk, vagy hogy eljött – nem tudom, de a lényeg az, hogy figyelünk egymásra. És megkaptuk azt az információt a közlekedésről, hogy igen, az autópálya folytatódni fog. Ez nagy öröm, és csökkenti az aggodalmainkat.
Ugyanakkor engedje meg, hogy megkérdezzem, Miniszter úr: Ön hogy érzi magát akkor, amikor egy magyar miniszter elképzeléseit uniós képviselők és az ellenzék verik vissza, amikor milliárdnyi forrást tartanak vissza, és ezzel lehetetlenné teszik Magyarország számára a fontos fejlesztéseket? Magyar a magyarral szemben. Szerintem ilyesmi nincs is máshol. Pedig tudjuk jól, hogy a magyar sokkal jobb, ha a magyar mellett áll. Ez volna a kérdésem, köszönöm szépen.”
Lázár János miniszter válasza
Önrendelkezés, EU-politika és migráció
„A kérdésre reagálva hadd mondjam el: a 2026-os választásoknak óriási a tétjük – még a háború, béke, biztonság, bizonytalanság, káosz és kiszámíthatóság kérdéséhez képest is. Ez pedig az önrendelkezés kérdése. Világosan látszik, bárki tapasztalhatja, aki tévét néz, rádiót hallgat vagy Facebookot böngész: a világ egy része a nagy integráció felé tart. Sokan úgy gondolják, nincs szükség nemzetekre, nincs szükség önálló nyelvekre, hanem mindenkit össze kell gyúrni egyetlen tömeggé, és akkor majd jobb lesz az élet. Ezért kell a migráció: a bevándorlók akadály nélkül jöhessenek. Nem ott kell élned, ahol születtél, hanem ott, ahová menni akarsz.
Ezért ostromolják ma a migránsok Európát. Elég Németországra vagy Franciaországra nézni: a bevándorlók gyakorlatilag polgárháborús helyzetet idéztek elő. Ha a számítások helyesek, 2026 szeptemberében Bécs minden általános iskolájának első osztályában – osztálytól függetlenül – már a migráns gyermekek lesznek többségben. Ez mindent elmond arról, merre tart a nyugati világ. Ha a globalizáció és az integráció győz, mindenki mindenki ellen harcol majd, és ennek az lesz a vége, hogy a migránsok elfoglalják Európát. Ez pedig súlyos biztonsági, gazdasági és megélhetési problémát okoz, mert egyszerűen fenntarthatatlan.
Egy bevándorló Németországban 2500 eurót kap úgy, hogy még dolgoznia sem kell, miközben Afrikában napi egy dollárért él. Nem csoda, hogy elindulnak. Ezért fontos, hogy Magyarországon 2025. október 2-án egyetlen illegális bevándorló se éljen. Ez Orbán Viktor tíz évvel ezelőtti döntésének köszönhető, amikor 2015-ben felhúztuk a kerítést, és nem engedtünk be senkit. Hálásak lehetünk, hogy kitartottak, és támogatták ezt. Önök is örülhetnek, hogy nem kell migránsokkal együtt élniük.
Az önrendelkezést azért emeltem ki, mert a politikában mindig lesznek olyan szereplők, akik Magyarország érdekeit képviselik, és lesznek olyanok, akik nagy központok, például Brüsszel érdekeit szolgálják. Minden hibánk ellenére mi mindig a magyar érdekeket képviseljük. A magyar parlamentben valójában két oldal van: egyik, amely Brüsszel érdekeit védi, pártlogótól függetlenül, és a másik, amely a magyar emberekét. Orbán Viktor a magyarok embere, míg Márki-Zay Péter – vagy más ellenzéki vezetők – Brüsszel emberei. Ezen nincs mit szépíteni.
Az EU ma már nyíltan háborúba akar lépni Ukrajna oldalán. Miért? Mert szükségük van Ukrajnára. Magyarországnak 5 millió hektár szántóföldje van, Ukrajnának 40 millió. A francia és német tőke ezt akarja megszerezni, elfoglalni. Az oroszok keletről, a németek és franciák nyugatról. Mi viszont azt akarjuk, hogy maradjanak az EU-n kívül, és intézzék a saját dolgaikat. Magyarország sosem volt hódító, mi nem akarunk elfoglalni senkit. Ráadásul az ukrán gabona és kukorica a magyar gazdáknak komoly gondot okozna, mert ellepi a piacot.
A következő tíz évben a legnagyobb kérdések: háború vagy béke, család és nemi identitás kérdése, valamint a migráció. Ezekben kell világos, egyenes álláspontot képviselni. Aki mellébeszél, az nem a magyar érdekeket szolgálja. Egy parlamenti szavazás is sokat számíthat, hiszen ma van kétharmadunk, de ki tudja, mi lesz később.
Most politikailag büntetnek minket. Az EU elhatározta, hogy leszámol Orbán Viktorral, mert útban van nekik. Ezért fenyegetnek, zsarolnak pénzzel. A kérdés nem másról szól, mint hogy Brüsszel meg akar szabadulni tőle. Ezért tartják vissza a forrásokat, ezért akarnak minket térdre kényszeríteni. De mi 2010 óta bizonyítottuk, hogy nem lehet minket térdre kényszeríteni: elküldtük az IMF-et, rendbe tettük a gazdaságot, és a háború, infláció ellenére is tartjuk magunkat.
Ha most feladnánk a magyar érdekeket, akkor jönne a pénz. De nincs az a pénz, amiért elárulhatjuk az országot. Ha emiatt beruházások csúsznak, majd megvalósulnak egy-két év múlva. A legfontosabb, hogy kitartsunk, és hogy Magyarország sorsáról ne Brüsszel döntsön, hanem a magyar emberek. A 2026-os választás tétje éppen ez lesz.”
Közlekedési infrastruktúra: buszok, vasutak, utak
Az est egyik legrészletesebben tárgyalt témája a közlekedés volt. Lázár János elismerte: a térség vasútvonalai – Mátészalka, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Záhony irányába – elavultak, és a teljes felújításukhoz nincs elegendő forrás. Ugyanakkor a buszközlekedés átalakulása már folyamatban van: 88 településből 70 már bekapcsolódott a rendszerbe, a buszflotta megújul, és december 1-jétől minden faluból napi háromszor biztosítani kell a járási központba és vissza való eljutást.
Záhony különösen fontos pontként került szóba: a vasúti áruforgalom kelet és nyugat között itt zajlik, ezért a vasútfejlesztés nem maradhat el. Lázár kifejtette, hogy a háború miatt az EU és a NATO egyaránt szorgalmazza a hadászati infrastruktúra fejlesztését, ami vasútépítést és logisztikai beruházásokat hozhat. Bár ezek elsődlegesen katonai célokat szolgálnak, a civil lakosság is profitálhat belőlük.
A közönség kérdései közt felmerült a régi „hosszú vonat” visszaállítása is, amely korábban közvetlenül vitte a fiatalokat Budapestre, valamint a Fehérgyarmat–Budapest vonal közvetlen IC-járata. Többen érdeklődtek a Szatmárnémeti felé vezető vasútvonal újranyitásának lehetőségéről, sőt a villamosításáról is. Lázár válasza szerint a buszfejlesztés gyorsabb és olcsóbb, de hosszú távon a vasút sem marad el.
Az autópályák kérdésére kitérve elmondta: a Szatmárnémeti felé vezető gyorsforgalmi út megépítése továbbra is cél, mert a térség gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen megfelelő közlekedési kapcsolatok nélkül.
Bérek, nyugdíjak és megélhetés
A miniszter Magyarországot „félig kész országnak” nevezte: az elmúlt 15 évben sok minden megvalósult, de még rengeteg a feladat. Szerinte a háború, a Covid-járvány és az infláció együtt lassította a fejlődést, de így is komoly eredményeket értek el.
Példaként hozta, hogy 2010-ben 3,6 millió embernek volt munkája, ma már 4,9 milliónak. A minimálbér 70 ezer forintról 300 ezer forint fölé emelkedett, és a kormány célja, hogy a következő ciklus végére elérje az 1000 eurót, az átlagbér pedig az 1 millió forintot.
Ugyanakkor nem hallgatta el a nehézségeket sem: 2,4 millió nyugdíjas közül mintegy 500 ezernek alacsony a nyugdíja, közülük 120 ezren havi 140 ezer forint alatt élnek, többségük a keleti megyékben. „Ezért mondom, hogy Magyarország még félkész: van mire büszkének lenni, de van még bőven feladat” – fogalmazott.
Összegzés
A vásárosnaményi fórum világosan megmutatta, milyen kérdések foglalkoztatják ma a vidéki embereket: a kórházak működőképessége, a gyermekek biztonsága, a közlekedési lehetőségek, a bérek és nyugdíjak alakulása, valamint az ország szuverenitása. Lázár János minden témában egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a kormány célja a vidéki élet feltételeinek javítása, az ország önállóságának megőrzése, és egy olyan jövő építése, ahol mindenki számára biztosított a megélhetés, a közlekedés és a biztonság.
A politikus szerint a következő választások tétje három alapkérdés körül forog: béke vagy háború, a családok és a nemi identitás védelme, valamint a migráció kezelése. Hangsúlyozta: Magyarország akkor lehet sikeres, ha saját útját járja, és nem enged külső nyomásnak.
