A vásárosnaményi Hunor Hotel adott otthont annak a szakmai konferenciának, amely a középkori templomkutatás legfrissebb eredményeit, módszereit és dilemmáit állította a középpontba. A rendezvény már a nyitóelőadásoktól kezdve világossá tette: a középkori egyházi építészet nem csupán múltunk lenyomata, hanem folyamatosan újraértelmezett, izgalmas kutatási terület.

A délelőtti szekcióban a roncsolásmentes kutatási módszerek kerültek előtérbe. Sibrányi Máté és Klembala Zsombor előadásában a felszín alatti műemlékek vizsgálatának lehetőségeiről beszélt, bemutatva, miként tárható fel a középkori örökség anélkül, hogy kárt tennénk benne. A témát tovább mélyítette Mesterházy Gábor, Pethe Mihály, Klembala Zsombor és Bede Ádám közös előadása, amely az alföldi templomok és halmok kapcsolatát vizsgálta, új megvilágításba helyezve a táj és az épített örökség viszonyát.

Oana Toda, Florin Mărginean és Keve László egykori kolostorok azonosításának kérdését járta körül modern, nem invazív régészeti módszerekkel, míg Nagy László, Jakab Attila, Klembala Zsombor és Pethe Mihály a geofizikai feltárások összehasonlító elemzésén keresztül mutatták be egy pálos kolostor kutatásának tanulságait. Szőke Balázs előadásában a késő gótikus építészet egyik fontos szerkesztési elvének, a vezérgörbének a használatát bizonyította, míg Ileana Burnichioiu a középkori vallási építészet kutatásának módszertani kérdéseit elemezte, különös tekintettel az erdélyi példákra.

A faliképfestészet szekciója a templomok belső világát hozta közelebb a hallgatósághoz. Kónya Anna az Árpád-kori templomok dekorációs programjait mutatta be, míg Lángi József a viski református templom középkori és barokk falképeinek feltárását ismertette. Kiss Lóránd a mikészi Mária koronázása falképet elemezte, érzékeltetve a középkori vallásos művészet gazdag szimbolikáját.

A délutáni építészeti és művészettörténeti szekcióban Emődi Tamás Bihar korai Árpád-kori emlékeit tárta fel, Takács Imre pedig a gyulafehérvári székesegyház nyugati részének építéstörténetét elemezte. Szathmári Edina a kolozsvári Szent Mihály-templom nyugati részének kutatásáról beszélt, míg Weisz Attila a bonchidai református templom építési fázisait mutatta be. Tari Edit a középkori fatemplomok régészeti és írott forrásait kapcsolta össze, új perspektívát adva ezek értelmezéséhez.

A nap záró szekciója a tárgyi emlékanyag és a liturgikus használat kérdéseit vizsgálta. Tóth Zsuzsanna a kőfaragványok és kötőanyagok rekonstrukcióján keresztül a középkori építési technikákba engedett betekintést. Germán Kinga az erdélyi szentségfülkék liturgikus használatát elemezte, míg Terdik Szilveszter a középkori és kora újkori votív tárgyak világába vezette be a hallgatóságot. A poszterszekcióban Ileana Burnichioiu, Kiss Lóránd és Adrian Popa a holcmányi templom kutatásának kezdeti eredményeit ismertette, Kollár Tibor a Teleki László Alapítvány szerepét hangsúlyozta a templomkutatásban, Szabó Renáta a vámosatyai templom kriptájának leletanyagát mutatta be, míg Szőcs Péter Levente a Szatmár megyei templomkutatások legújabb eredményeit foglalta össze.

A konferenciát szakmai kirándulás zárta, ahol a résztvevők Lónya, Csaroda, Vámosatya és Tarpa középkori templomait látogatták meg. Ezek a beregi templomok nemcsak kutatási szempontból értékesek, hanem különleges hangulatukkal, freskóikkal és több száz éves történetükkel a térség turisztikai ékkövei is.

A rendezvény egyértelműen megmutatta: a középkori templomok nem csupán múltbeli emlékek, hanem élő történetek, amelyek folyamatosan új titkokat tárnak fel a kutatók és az érdeklődők előtt.