Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Kiderült, hol a legnagyobb a munkaerőhiány Magyarországon


Miközben a fizikai munkaerőpiacon a kiskereskedelem és a szálloda-vendéglátás küzdött munkaerőhiánnyal, addig szellemi területen a cégek munkaerőigénye a gyártásról az ellátási láncra, a logisztikára és a beszerzésre tolódott át. Az új kelet-magyarországi gyáraknak is nagy a munkaerőéhségük.

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Jelentősen átrendeződtek a hazai munkaerőpiac keresleti fókuszpontjai 2025-ben. Míg a fizikai munkaerőpiacon a kiskereskedelem és a szálloda-vendéglátás szektor maradt a legmeghatározóbb, kiegészülve a termelést megkezdő kelet-magyarországi óriásberuházásokkal, a szellemi területen a hangsúly a gyártásról az ellátási láncra, a logisztikára és a beszerzésre tolódott át – áll a WHC HR szolgáltató összegzésében.

Szellemi területen a legnagyobb problémát a „határterületi” pozíciók (pl. speciális raktári vezetők) betöltése jelentette, ahol a fizikai és szellemi kompetenciák egyszerre voltak elvárások. Ezzel párhuzamosan az álláskeresők részéről a home office iránti igény alapvető elvárásként fogalmazódott meg, így az a munkáltató, amely ezen a téren szigorított, azonnal versenyhátrányba került és növekvő fluktuációval szembesült.

Fizikai területen a 4-5% körüli feszes munkanélküliségi ráta mellett az olyan – alapesetben is nehezen teljesíthető – kérések, mint az azonnali kezdésű, speciális nyelvtudással rendelkező szakmunkások (például ukránul beszélő varrónők) megtalálása, embert próbáló feladatnak bizonyultak.

Hasonlóan feszített tempó jellemezte a diákfoglalkoztatás területét is, ahol a legnagyobb kihívást nem a fizikai távolság, hanem a generációs szakadék és a fiatalok extrém időérzékenysége jelentette.  A Z- és Alfa-generációs munkavállalók ugyanis már nem napokban, hanem percekben mérik a reakcióidőt. Ha egy jelentkező nem kap azonnali visszacsatolást, pillanatok alatt továbblép a következő lehetőségre.

A Profession legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy kevesebb lett az állásajánlat.  2025 negyedik negyedében az álláshirdetések száma országos szinten 3,7 százalékkal csökkent az előző év ugyanezen időszakához képest. Budapesten (-12%), valamint Pest (-9%), Fejér (-9%) és Vas (-4%) vármegyékben csökkent a meghirdetett pozíciók mennyisége. Nógrád, Tolna, Somogy megyékben viszont nagyot ugrottak a hirdetésszámok.

A WHC előrejelzése szerint a munkaerőpiac 2026-ban is rendkívül feszes marad, miközben a hangsúly a hatékonyságra és a megtartásra helyeződik: a vállalatoknak nemcsak a toborzási folyamataikat kell digitalizálniuk, hanem a munkáltatói márkájukat is a rugalmasság és a stabilitás kombinációja köré kell építeniük, hogy vonzóak tudjanak maradni az egyre tudatosabbá váló jelöltek számára.

Itt tartanak az átlagbérek

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – jelentette múlt héten a KSH.

A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Don`t copy text!