Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Kemény idők jönnek a magyar hitelesekre: ezt tervezik a hazai bankok


Elkészült a Magyar Nemzeti Bank (MNBB) friss hitelezési felmérése. A bankok a bizonytalan gazdasági kilátások miatt szigorítást terveznek mind a vállalati, mind a lakossági lakás- és fogyasztási hiteleknél. Akkor is bekeményítenek, ha emiatt vissza fog esni a hitelkereslet.

Fotó: Getty Images

Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB második negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. július 1. és 18. között válaszoltak.

Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 második negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken. Az év második felében viszont a bankok 32 százaléka szigorítást helyezett kilátásba a szegmensben a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint az iparág specifikus problémák miatt, amit a kockázatosabb hiteleken lévő prémiumban terveznek érvényesíteni.

A negyedév során a vállalati hitelek iránti kereslet élénküléséről számolt be a bankok nettó 13 százaléka, ami elsősorban a kkv-szegmensben, valamint a devizahitelek és a hosszú lejáratú hitelek iránt jelentkezett. A következő fél évben a bankok nettó 32 százaléka a kereslet általános csökkenésére számít a vállalati szegmensben, 45 százalékuk a hosszú lejáratú hitelek kapcsán visszaesést, míg a rövidlejáratú finanszírozás iránt harmaduk magasabb keresletet vár.

Az üzleti célú ingatlanhitelek feltételein — a logisztikai központok kivételével — a bankok 20 százaléka szigorított a szektorspecifikus kihívások és bizonytalanság okán. A második félévre további szigorítást helyezett kilátásba a válaszadók 34 százaléka. Az elmúlt negyedévben a bankok nettó 38 százaléka az üzleti célú ingatlanhitelek iránti csökkenő keresletről számolt be a romló ingatlanberuházási kedv, valamint a magasabb kamatkörnyezet okán, 55 százalékuk a lakásprojektek finanszírozása kapcsán is mérséklődő keresletet érzékelt. A következő 6 hónapban a megkérdezett hitelezési vezetők 58 százaléka vár keresletcsökkenést az üzleti célú ingatlanhitelek iránt a kamatszínvonal emelkedése miatt, egyedül a logisztikai központok finanszírozásában számítanak élénkülő keresletre.

Kevesebben juthatnak majd lakáshitelhez

2022 második negyedévében a kedvezőtlenebb gazdasági kilátásokra hivatkozva a bankok nettó 35 százaléka szigorított a lakáscélú hitelek sztenderdjein, elsősorban a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben. Ugyanakkor a felárak további csökkenéséről számolt be a bankok nettó 56 százaléka, ami az emelkedő forrásköltségek hitelkamatokba történő késleltetett átgyűrűzésére vezethető vissza.

Az év második felére előretekintve a bankok 44 százaléka helyezte kilátásba a lakáshitel-feltételek szigorítását, amit már a felárakban is érvényesíteni terveznek. A szigorítás irányába ható tényezőként emelték ki a gazdasági kilátások mellett az ügyfelek hitelképességének negatív irányú változását. A második negyedévben a válaszadó intézmények nettó 20 százaléka növekvő keresletről számolt be a lakáshitelek iránt, ugyanakkor a második félévben már érdemi, nettó 83 százalékuk visszaesést vár a hitelkeresletben.

A második negyedévben a bankok nettó 29 százaléka enyhített összességében a fogyasztási hitelek feltételein, ami a felárak mérséklésében jelent meg. Ugyanakkor a nem árjellegű feltételekben, mint a jövedelemarányos törlesztőrészlet, vagy a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint a bankok nettó 37 százaléka szigorított a negyedév során a bizonytalan gazdasági kilátások miatt. A második félévre előretekintve a bankok nettó 48 százaléka szigorítani tervez a fogyasztási hitelfeltételeken az ügyfelek hitelképességének romlása miatt.