Jól halad a magyar hadsereg digitális átalakulása, de meg kell őriznünk a titkainkat a NATO-tagállamok előtt is. Erről is beszélt a régió legnagyobb AI-konferenciáján a magyar honvédelmi miniszter.
– idézte Orbán Viktor miniszterelnököt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az AI Summit Budapest keddi nyitóelőadásában. A tárcavezető a régió legnagyobb AI-konferenciáján a magyar haderő átalakulásának főbb irányairól beszélt. Kiemelte, a haderőfejlesztés immár egy évtizedes folyamata egy piramishoz hasonlítható: az alapok stabilak, a következő szintek pedig a digitális korszak kihívásaihoz alkalmazkodnak.
A miniszter szerint az alapinfrastruktúra jelentős része megújult, a „zöld vasak” – vagyis a haditechnikai eszközök – megérkeztek, a szovjet örökségű rendszereket digitális, adatfeldolgozó fegyverrendszerek váltották le. A személyi állomány szintjén is szemléletváltás figyelhető meg, fiatal, kiképzett generáció áll rendelkezésre.
A fejlesztés második szintje a digitalizáció, amely – mint mondta – „erő-sokszorozóként” jelenik meg, és erre épül rá a mesterséges intelligencia (MI). Az MI nemcsak eszköz, hanem stratégiai előny is lehet Magyarország számára, különösen, hogy a térségben az elsők között kezdtük meg ennek haditechnikai integrációját – tette hozzá.
Digitális hadszíntér és MI-alapú döntéstámogatás
A digitális hadviselés példájaként Izrael tapasztalatait említette Szalay-Bobrovniczky Kristóf, ahol 1982 óta integrálják a mesterséges intelligenciát a katonai döntéshozatalba. Az MI azóta képes feldolgozni óriási adattömegeket – beleértve akár katonák szóbeli jelentéseit is –, amely szenzorfúzión alapuló elemzésekkel támogatja a vezetői döntéseket. Hasonló folyamatok indultak el Magyarországon is.
A katona a digitális térben
A miniszter hangsúlyozta, hogy a katona maga is adatforrássá válik: felszerelése révén passzívan és aktívan is adatokat szolgáltat, amelyek alapján valós időben kommunikálhat parancsnokaival és harcjárművével. Szenzorok mérik egészségügyi állapotát, amelyből következtetni lehet a harcképességére – mindezt a digitális hadszíntéren belül.
Autonóm rendszerek és új fegyvertechnológiák
Szalay-Bobrovniczky ismertette: a Magyar Honvédség már alkalmaz olyan autonóm rendszert, amely drónként, cirkálólőszerként és tűzérzési eszközként is funkcionál. Ez képes önállóan követni és megsemmisíteni a célpontot, de parancs hiányában visszatér a kiindulópontra.
Az ember és gép együttműködésének jegyében a kiképzésben is új módszerek jelennek meg, mint például a VR-alapú tréningek.
ogisztika és technológiai kihívások
A logisztikai támogatás területén már működnek robotizált raktározási és anyagmozgató rendszerek. Ugyanakkor – figyelmeztetett – számos kihívással is szembe kell nézni: a nemzeti haderőépítés és a NATO interoperabilitási követelményei között feszültségek keletkezhetnek, különösen az MI nemzetközi adattovábbítási és titokvédelmi hatásai kapcsán.
Etikai és jogi kérdések
A miniszter külön kiemelte:
„A gép egy ponton emberéletek fölött fog dönteni”
– ez elkerülhetetlenül súlyos jogi és etikai dilemmákat vet fel. Szalay-Bobrovniczky szerint a legfontosabb, hogy az emberi felelősség szerepe ne tűnjön el.
A jól felkészült, kiképzett, felelősségteljes katonának kell meghoznia a döntést – még ha át is alakulnak az arányok
– foglalta össze.
