Elég érdekes változás jön a schengeni övezetben a határátlépésnél, amihez mi is hozzátartozunk.

Ezt kell tudni a szigorított rendszerről

A személyazonosság igazolása mindig is központi kérdés volt az állam és az egyén kapcsolatában. Az elmúlt évtizedekben az azonosítás technológiája jelentősen fejlődött: a név, születési dátum és lakcím mellé egyre inkább megjelentek a biometrikus azonosítók, mint az ujjlenyomat és az arckép. Ezek az adatok nemcsak pontosabbak, hanem nehezebben hamisíthatók is, legalábbis elméletben.

Magyarországon 2021 augusztusától vált kötelezővé az ujjlenyomat megadása az új személyi igazolvány igénylésekor. A jogszabály szerint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemet tartalmaz, amelybe az ujjnyomat is bekerül, kivéve, ha az illető még nem töltötte be a hatodik életévét, vagy fizikailag képtelen az ujjlenyomat adására. A cél az volt, hogy az igazolvány és a tulajdonosa közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.A magyar gyakorlat szerint az ujjlenyomatot a személyi igazolványba épített chipen tárolják, tehát elvileg nem kerül központi adatbázisba. Ez a megoldás megfelel az adatminimalizálás elvének, amelyet az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) is előír. Ugyanakkor a Digitalcourage nevű német adatvédelmi szervezet szerint még ez a tárolási mód is kockázatokat rejt: a chip feltörhetővé válhat, az adatok kiszivároghatnak, és mivel az ujjlenyomat nem változtatható meg, mint egy jelszó, a visszaélés lehetősége súlyosabb következményekkel járhat.

Miközben az egyéni azonosítás kérdése belső ügynek tűnik, a határokon átnyúló mozgás új dimenziót ad a biometrikus adatok szerepének. 2025. október 12-től ugyanis hatalmas változás lép életbe a schengeni övezetben.

Minden nem uniós állampolgárnak, beleértve azokat is, akik eddig vízummentesen utazhattak, ujjlenyomatot és arcképet kell adnia a belépéshez. Ez az új rendszer, az EU Entry/Exit System (EES), alapjaiban változtatja meg a határátlépés folyamatát. Az EES célja, hogy digitálisan nyomon kövesse a nem uniós állampolgárok mozgását a schengeni térségben. Ez azt is jelenti, hogy nekünk nem kell majd az utazásnál az ujjlenyomattal bajlódnunk, mivel uniós állampolgárok vagyunk, viszont ez nem jelenti azt, hogy ez nem érint minket az utazásnál.

A bevezetés szakaszosan történik: először Észtország és Luxemburg alkalmazza teljes körűen, majd fokozatosan csatlakozik a többi 27 schengeni ország, köztük Magyarország is. A magyar hatóságok már elkezdték a technikai felkészülést: új okmányolvasókat, ujjlenyomat-olvasókat, arcképrögzítő eszközöket és kioszkokat szereztek be, hogy a határátlépés gördülékenyen történjen. Ennek ellenére az első időszakban hosszabb várakozási időre lehet számítani, különösen a nagyobb forgalmú repülőtereken és határátkelőhelyeken.

A rendszer az első belépéskor rögzíti az utazó nevét, úti okmányának adatait, arcképét, ujjlenyomatát, a belépés helyét és idejét, valamint ha megtagadják a belépést, annak okát és körülményeit is. Az adatokat három évig tárolják, és a visszatérő utazóknak már csak ellenőrzésen kell átesniük, mivel az adataik már szerepelnek a rendszerben. A papíralapú útlevélbélyegző ezzel fokozatosan eltűnik, helyét a digitális nyilvántartás veszi át.