Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Itt a csigainvázió: lassan már lépni se lehet a kertekben a nyálkás puhatestűektől


Idén még több a meztelencsiga, mint tavaly volt, úgy tűnik, mintha a rendelkezésre álló szintetikus készítmények hatástalanok lennének. Mi lesz így a növényeinkkel?

Az enyhe tél, a korai tavasz, a meleg és nedves idő kedvez a spanyol meztelencsigáknak. A kellemetlen kártevők brutál gyorsan szaporodnak, egyetlen egyed 200-400 utódot hozhat világra. Egyre többen vannak, nekünk pedig nem sok eszköz van a kezünkben velük szemben.

Turóci Ágnes malakológus (a puhatestűekkel foglalkozó tudományág szakértője), a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa szerint – mint azt a 24.hu-nak elmondta – a jövőt még megtippelni sem lehet. Az inváziós fajokra általánosságban jellemző, hogy széles ökológiai toleranciával és több olyan tulajdonsággal rendelkeznek (például épp a gyors szaporodási ráta), amely potenciális előnyt jelenthet számukra az őshonos fajokkal szemben. „Nem tudjuk, mi lesz és hol lesz a vége” – fogalmazott.

A jelent illetően ellenünk dolgozott az 1901 óta legmelegebb tél is. Normál esetben a spanyol meztelencsigák párzási időszaka június végétől november végéig, december elejéig tart, a csúcspont augusztus és szeptember. Kölcsönös megtermékenyítés után rakják le tojásaikat pár centivel a földfelszín vagy tereptárgyak alá, védett helyre. Minden egyed többször is párosodhat, egy évig tartó élete során csaknem 200-400 tojást rak. A kicsik 3-5 hét múlva bújnak ki a tojásból, majd 6-9 hónap elteltével már maguk is párosodnak.

Az időjárási körülmények most az egyedszám növekedésének kedveznek. Sok minden függ a nyári csapadékviszonyoktól, ha aszály jön, akkor a csigák is visszább húzódnak, a hőséget nem szeretik és nem is bírják, így aztán jócskán megritkulnak.

S ha ezt nem tudjuk/akarjuk kivárni, akkor az örök kérdés, hogy mit tehetünk ellenük? A válasz elkeserítő: semmit, pontosabban semmi olyat, ami hasznos, őshonos fajainkat nem veszélyezteti.

A kertbarát oldalakon – és a hellovidek.hu oldalon is – hasznos tanácsokat találtunk a csiga-csorda megismerésére és kordában tartásukra is. Sok mindent megtudhatunk például az éticsigáról, amelynek eszmei értéke 2000 forint, darabonként. Vannak olyan kártékony, nem védett invazív csigafajok hazánkban (spanyol meztelencsiga, pettyes éticsiga, fehérsávos éticsiga), amelyeket bátran irthatunk, sőt ez ajánlott is. Viszont fontos szabály, hogy bár védekezhetünk vegyszerrel is ellenük, ez nem igazán javasolt, mert a növényeinkben is kárt tehet, arról nem is beszélve, hogy kisállataink is megehetik a kiszórt mérget.

Baráti megoldást is kínálnak a csigaproblémára. Ilyen a kézi begyűjtés, a deszkacsapda, a kávézacc, az akadálypálya, a sörcsapda.

Nem árt tudni, hogy súlyos pénzbírságra számíthat, aki például a védett éticsigafajból elpusztít 20 példányt, a büntetés mértéke 100 ezer forint is lehet akár, de egyedi mérlegelés nyomán a börtönbüntetést is megkockáztatja.

Mint minden élőlénynek, a csigának is fontos szerep jut az ökoszisztémában.  A gyűjtése engedélyhez kötött, április 1-től június 15-ig országosan összesen 2000 tonna gyűjthető belőle, és kizárólag a 3 centisnél nagyobb házátmérőjű példányokra vonatkozik. Fontos tudnivaló, hogy bár kártevőként tekintenek a csigára, de hasznos szerepet tölt be a talaj a humuszképződésében, valamint jelentős tápanyagforrás élőlények számára.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Don`t copy text!