Számos tényező befolyásolhatja az öröklés menetét, de ha nem áll rendelkezésre végrendelet, minden hagyatéki eljárást ugyanúgy folytatnak le.
Sokan halogatják a végrendelet megírását, gondolván, hogy úgyis a családé lesz minden, ám azzal már sokan nincsenek tisztában, hogy a Polgári Törvénykönyv pontos sorrendet ír elő törvényes öröklés esetében, ha az elhunyt nem hagyott semmilyen végintézkedést.
Ahogyan arról a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) is tájékoztatott, az öröklés a halál pillanatában következik be, tehát ez nem függ attól, hogy például mikor kapja kézhez valaki a hagyatékátadó végzést. Az irat csupán az öröklés tényét rögzíti a közjegyzőnél, ám kétségtelen, hogy egy ingatlan vagy egy gépjármű esetében nélkülözhetetlen az ügyintézéshez. Ugyanakkor például a közösen lakott lakás esetében az örökös továbbra is az ingatlanban élhet a hagyatéki eljárás lefolytatása alatt.
Az öröklés sorrendje nem mindenkinek egyértelmű
Nagyon fontos tudni, hogy örökléskor minden esetben előnyt élveznek az elhunyt leszármazottai és a házastársa. Ha vannak gyermekei, ők öröklik egyenlő arányban a hagyatékot, a házastárs pedig megkapja a közösen lakott lakás holtig tartó haszonélvezeti jogát, plusz a többi vagyonból egy akkora részt, amekkora egy gyermekre jutna. Így például a gyermekek megörökölhetnek egy lakást, de az elhunyt házastársának haszonélvezeti joga van felette, és bármilyen egyéb örökségből neki is a gyermekekkel egyenlő arányban jár egy rész, abból nem lehet kihagyni.
Amennyiben az elhunytnak nincs gyermeke, elsősorban a házastársa örökli a közös lakást és berendezési tárgyakat is, ám ami ezen felül marad a vagyonból, azt az elhunyt szülei, illetve a házastárs között osztják szét fele-fele arányban. Ha a szülők már nem élnek, a házastársat illeti meg a teljes hagyaték.
Mindennek azért van jelentősége, mert elterjedt az a tévhit, hogy amennyiben a szülők nem élnek, az elhunyt testvérei örökölnek. Ám ha az elhunyt házasságban élt, kizárólag a házastársa formálhat jogot a hagyatékra. A testvérek konkrétan csak akkor jöhetnek számításba, ha az elhunytnak nincsenek sem gyermekei, sem házastársa, és a szülők közül is már csak az egyik fél van életben. Ilyenkor az elhunyt szülő helyett a testvérek örökölhetnek, egyenlő arányban, és ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha a szülők közül már egyik fél sem él.
A közhiedelemmel ellentétben gyakorlat azt mutatja, hogy a rokonság más tagjai egyáltalán nem jönnek számításba, amennyiben az örökhagyó nem végrendelkezett. Az ági öröklés szabályaival azonban érdemes tisztában lenni. Ha az örökhagyó például egy olyan ingatlanban élt, amelyet korábban egy egyenesági felmenőjétől örökölt, és az akár generációról generációra szállt, akkor arra nem a házastársa formálhat jogot, hanem szülők hiányában akár az elhunyt testvérei, vagy az ő gyermekeik is. Éppen ezért gyermektelen párok esetében a végrendelet sokszor a házastársat védheti.
Ugyanakkor a végrendelet megfogalmazása sem jelenti azt, hogy egy törvényes örökös kihagyható az öröklésből, a kötelesrész ugyanis védi a törvényes örököst: a törvényes örökösnek járó rész egyharmada őt is megilleti. Tehát ha például fele-fele arányban örökölnének a gyermekek, és az egyikőjük nincs megemlítve a végrendeletben, az örökség egyhatoda akkor is megilleti. Tévhit tehát, hogy ilyen módon ki lehet tagadni valakit, ennek ugyanis megvannak a maga feltételei, a kötelesrész ilyenkor is jár.
Ha csupán örökség maradna az elhunyt után, fontos tudni, hogy ezt vissza lehet utasítani. Amennyiben valaki nem tart igényt a vagyonra, le is lehet mondani róla, és megjelölheti azt a személyt, akinek a javára lemond. A tartozásokat csak az örökség mértékéig kell fedezni, tehát önmagában emiatt nem szükséges visszautasítani a teljes hagyatékot, ha annak bizonyos elemeit az örökösök mindenképpen szeretnék megtartani.
