Idén ismét két számjegyű bérnövekedés várható Magyarországon a kedvező konjunktúra, a bérminimumok emelésének továbbgyűrűző hatása, az egyre feszesebb munkaerőpiaci környezet és a közszféra bérfejlesztései nyomán – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely a lap szerdai számában jelent meg. Bodó Sándor emlékeztetett, januártól további négy százalékponttal csökkentették a munkáltatói terheket. Ezzel lényegében megvalósult a 2016 végén megkötött bér- és adómegállapodásban rögzített nagyléptékű adócsökkentési sorozat – mutatott rá.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy „a dolgozók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiről”.

A MINIMÁLBÉR IDÉN JANUÁRTÓL CSAKNEM ÖTÖDÉVEL, 200 EZER FORINTRA EMELKEDETT, ÍGY MÁR FELÜLMÚLJA AZ ÁTLAGBÉR 2010-ES SZINTJÉT. A 260 EZER FORINTRA NŐTT GARANTÁLT BÉRMINIMUM IS ERŐTELJES TOLÓHATÁST GYAKOROL A MAGASABB FIZETÉSEKRE – mondta.

Bodó Sándor emlékeztetett arra is, hogy januártól csaknem húsz százalékkal vagy afölött nőtt az ápolók, bölcsődei és szociális dolgozók, a kulturális szférában foglalkoztatottak bére is. Február elején már megemelt fizetéseket utaltak a köznevelésben, a felsőoktatásban és a rendvédelemben is – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy a kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően számos kapcsolódó juttatás is nagymértékben emelkedett januártól.

AZ EMELÉSSEL EGYEBEK MELLETT A KÖZFOGLALKOZTATÁSI BÉR HAVI BRUTTÓ 100 EZER FORINTRA, A KÖZFOGLALKOZTATÁSI GARANTÁLT BÉR HAVI BRUTTÓ 130 EZER FORINTRA NŐTT. 

Az álláskeresési járadék maximális összege havi 200 ezer forintra, a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) maximális összege pedig havi 80 ezer forintra emelkedett – fejtette ki Bodó Sándor. A koronavírus-járvány munkavégzésre gyakorolt hatásáról szólva elmondta, hogy a legnagyobb változás egyértelműen a távmunkavégzés elterjedése volt: a legtöbben, mintegy 700 ezren 2020 tavaszán dolgoztak otthonról. Ez volt az eddigi csúcsidőszak, amikor a távmunka 16 százalékos arányt képviselt a hazai foglalkoztatásban – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a KSH legutóbbi mérése tavaly ősszel már 6,2 százalékot jelzett, ami 280 ezer embernek felel meg.

A TAPASZTALATOK VALÓSZÍNŰSÍTIK, HOGY EZ A FAJTA MUNKAVÉGZÉS A JÁRVÁNYHELYZET UTÁNI IDŐSZAKBAN A KORÁBBINÁL MAGASABB SZINTEN STABILIZÁLÓDIK – mondta Bodó Sándor.

Az államtitkár az interjúban kiemelte azt is, hogy a kormány 2010 óta számos intézkedést tett és tesz a munkaalapú gazdaság kiépítéséért, a teljes foglalkoztatás eléréséért.