Március elsejével elkezdődött a meteorológiai tavasz. Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta, az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március „olvanos”, ősi magyar nevén kikelet hava, a népi kalendáriumban pedig böjtmás havaként említik.
A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március.
Fontos emléknapok, ünnepek, munkaszüneti napok és dátumok márciusban:
Március 5. – munkanap (a március 14-ét dolgozzuk le)
Március 8. – nemzetközi nőnap
Március 15.
munkaszüneti nap
Magyarország nemzeti ünnepe
A Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharc több mint 160 év után is elevenen él a magyar emberek szívében. A Pilvax-kör tagjai által megfogalmazott 12 pont néhány eleme napjainkban különösen aktuális téma. Hosszabb ideig gyűlt az a feszültség, ami oda vezetett, hogy 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc. A Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös Habsburg-uralkodója volt. A magyar Országgyűlés is csak latin és német nyelven tarthatta üléseit. Minden önállósági törekvés kudarcot vallott, és bár az adóterheket csökkentették, ez nem volt elég a közhangulat javítására.A hírek gyorsan terjedtek és óriási hatással voltak a Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál nevével fémjelzett Pilvax-kör tagjaira. Csak pár ember volt, aki március 15-én elindult Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, hogy kinyomtassák Irinyi József 12 pontját és a Nemzeti dalt, Petőfi lelkesítő költeményét. A cenzúra nélküli nyomtatvány hamar terjedt, a március 15-e délutánjára hirdetett nagygyűlésre pedig már több tízezer ember ment el a Nemzeti Múzeum épülete elé. A gyűlés után a tömeg a Várba vonult, és a Helytartótanács el is fogadta a követeléseiket. Szabadon bocsátották Táncsics Mihályt, és a forradalom vér nélkül győzött. Sajnos az ünneplés és a szabadság nem tarthatott sokáig.
Fogyasztóvédelmi világnap
John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben ezen a napon hirdette ki a négy alapvető fogyasztói jogot összefoglaló történelmi nyilatkozatot. Ennek köszönhetően ismerték el nemzetközi szinten a kormányok és az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. Az évek folyamán nyolcra emelkedett ezeknek a jogoknak a száma, amelyek alapját képezik a Fogyasztóvédelmi Világszervezet, valamint az egyes országok fogyasztóvédelmi egyesületei munkájának. A nyilatkozat kihirdetésére emlékezve tartják március 15-én a FOGYASZTÓVÉDELMI VILÁGNAPot.
A magyar sajtó napja
1990 óta március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták az első szabad magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1848. március 15-én a Tizenkét pontból rögtön az első követelte a sajtószabadságot, a többi alapvető forradalmi követelés mind csupán ezután következett. Pesten aznap csak a polgári sajtószabadság elvét mondták ki, annak törvénybe foglalása hosszabb folyamat eredményeként történt meg: április 11-én hirdették ki az uralkodó által is szentesített 1848: XVIII. törvénycikket a sajtószabadságról, mely lényeges fordulatot jelentett azzal, hogy szakított az előző ellenőrzési felfogással és gyakorlattal, vagyis a vasszigorú cenzúrával. Napjainkban a magyar sajtó napján különböző kitüntetésekkel jutalmazzák azokat az újságírókat, akik a mindennapokban írásaikban a hitelességre, a sz szentségének megtartására törekednek. Az alábbiakban Kozma Imrének, a 20 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének a Magyar Sajtó Napja alkalmából megfogalmazott gondolatait olvashatják.
Március 21.
Tavaszi nap-éj egyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete
A napéjegyenlőség (latinul aequinoctium) az az időpont, amikor a Föld (vagy bármely más égitest) mindkét féltekéjén egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. A Nap ilyenkor 90°-os szögben delel az Egyenlítő felett. A Földön a márciusi napéjegyenlőség március 21-re, 20-ra, vagy ritkábban március 19-re esik. A szeptemberi 22-re, vagy 23-ra. Az eltérés a naptárrendszerünkből és a Föld mozgásának eltéréseiből adódik. A márciusi napéjegyenlőséget az északi félgömbön tavaszi, a szeptemberit őszi napéjegyenlőségnek nevezzük. A két nap egyben a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete.A szeptemberi napéjegyenlőséget az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. Északon ez a csillagászati ősz, délen a csillagászati tavasz kezdete.
Faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napja
Megtartását 1966-ban az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán határozták el az 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben eldördült, 72 békés tüntető életét kioltó rendőrsortűz emlékére.
E világnap a világszerte erősödő és egyes embercsoportok társadalmi kirekesztését célzó folyamatok veszélyességére hívja fel a figyelmet. A rasszizmus, a xenofóbia (idegengyűlölet), azaz minden diszkrimináció, amely faji, etnikai, nemzeti hovatartozásra vagy vallásos meggyőződésre, nyelvi, kulturális különbségre épül, súlyosan sérti az emberi jogokat, s ezért minden törvényes eszközzel küzdeni kell ellene – fogalmaz az ENSZ határozata. Az ENSZ Közgyűlésének 1979-ben elfogadott határozata értelmében március 21-én s az azt követő héten a világszervezet minden tagállamában szolidaritási hetet is szerveznek a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem támogatása érdekében.
A költészet világnapja
Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.
Március 22. – a víz világnapja
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
A magyar fordítók és tolmácsolók napja
1974. március 22-én alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító-és Tolmácsképző Központja. Erre emlékezve 1999 óta március 22-én tartják A MAGYAR FORDÍTÓK ÉS TOLMÁCSOLÓK NAPJÁt.
Március 23. – a magyar–lengyel barátság napja
Idén tizedik alkalommal rendezték meg a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Az ünnep alkalmából kétnapos hivatalos látogatást tett Lengyelországban Áder János köztársasági elnök. Az ünnepnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A két köztársasági elnök aláírta a Győri nyilatkozat elnevezésű dokumentumot, s ugyanekkor tartották meg a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.
Március 24. – ifjúsági világnap
A katolikus egyházban virágvasárnap egyben IFJÚSÁGI VILÁGNAP is, melynek rendszeres megtartását II. János Pál pápa vezette be 1985-ben. Ez a nap azóta elsősorban az új nemzedékek ünnepévé vált.
A tuberkulózis világnapja
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében március 24-e a TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet az egyik legnagyobb népbetegség további terjedésének veszélyeire. A baktériumok az utazások és a migráció nyomán hatalmas erővel támadnak a gazdag országokban is, minden társadalmi rétegben. Tbc-ben évente kétmillió ember hal meg a világon. Az 1998-ban alapított „Megálljt a tbc-nek!” nevű nemzetközi társaság becslése szerint közel 10 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy öt év alatt teljesen felszámolják ezt a betegséget a világon. 2001. október 24-én a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet Washingtonban útjára indította a tuberkulózis elleni „világprogramját”.
Március 27. – színházi világnap
1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.
Március 28-29. – húsvét ünnepe
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben). A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat „elkerülte”. Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
Március utolsó vasárnapján, idén 27-én kezdődik a nyári időszámítás. Az óraátállítás alkalmával e napon hajnali 2 órakor előre, vagyis 3 órára kell visszaállítani az órákat.
A tavaszi szünet március 24-én csütörtökön kezdődik, és március 29. keddig tart. A szünet utáni első tanítási nap: március 30. szerda.
