Illusztráció
Vásárosnamény – Aki komposztál, csökkenti a kommunális hulladék mennyiségét, megelőzi a szemét keletkezését, helyben tartja saját zöld javait; nem szállíttatja feleslegesen az értékes tápanyagokat, hanem öntevékeny és környezettudatos módon, termőföldet készít belőle, amelybe haszon és dísznövényeket ültethet. Erről tájékoztatott Filep Sándor, a város polgármestere. Közleménye értelmében az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által biztosított komposztáló ládák átvételére még mindig lehetőség van. A tájékoztatás szerint az átvételre továbbra is lehetőség van a VITKA Nonprofit Kft. Damjanich úti telephelyén, munkanapokon 7.00 és 13.00 óra között. Az április 30. napjáig át nem vett komposztálók iránt igényt nyújthatnak be a Városháza ügyfélfogadójában azok az ingatlantulajdonosok, akik fel tudnak és szeretnének használni még egy edényzetet. A szükségleteket az igénylés sorrendjében tudják a megmaradt készlet erejéig teljesíteni 2017. május 30. napjáig.
A komposztálás tulajdonképpen egyfajta ősi, elemi műalkotás. A komposzt összeállításában nagyon fontos az alkotóelemek gazdagsága, egymáshoz való viszonya és aránya. A komposzt elengedhetetlen alkotóelemei a szénben gazdag anyagok, a száraz kerti zöld javak: a lehullott lomb, a lemetszett gally és egyéb nyesedék. A lassan bomló levélfajták: a dió-, a tölgy-, a platánfa levele is lebomlik, csak hosszabb idő alatt, mint például a gyümölcsfék levelei. A kiindulási anyagok a komposztálódás során teljesen lebomlanak, új minőség, új anyag jön létre. A diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem kimutatható.
A házi komposztáló elhelyezése
Komposztálóját árnyékos helyre, természetes talajra telepítse, hogy minden oldalról könnyen szellőzzön. Telepíthetjük magasabb bokrok vagy fák alá. Megfelelő látványi elszigetelés esetén a szomszédokkal határos kerítés mellé is kerülhet. A háztartási szerves hulladék könnyebb kijuttatása végett ne tegyük a lakóépülettől távol. A legpraktikusabb a konyhához és vízhez közel, lehetőleg olyan helyen, ahol átmenetileg tárolhatóak a szerves hozzávalók. A halmot ne helyezzük faház, fakerítés vagy fából készült dolgok közvetlen közelébe, mert a fa idővel elkorhadhat.
Fontos, hogy a hely elvezesse a vizet, mert az állóvíz lelassítja az érést. Beton vagy aszfalt felületre nem ajánlatos halmot építeni, mert így a talajban élő mikroorganizmusok nem tudnak munkához látni. Keressünk olyan helyet, ahol van lehetőség az esetleges terjeszkedésre (második, harmadik komposztáló létrehozása). De elsősorban arra gondoljunk: évente, esetleg kétévente a képződött anyagot ki kell termelnünk. Ezt a munkafolyamatot a könnyű hozzáférés jelentősen megkönnyíti. Kerti csap, ivásra nem használt kút vagy egyéb vízforrás közelsége szintén előnyös lehet.
Szárazabb területeken ideális lehet a halom számára, ha egy fa alá helyezzük. A fa árnyéka meggátolja a halom túl gyors kiszáradását, s a lombkorona elegendő napfényt ereszt át nappal. Ha a halom árnyékban van, akkor ritkábban kell megnedvesíteni. Hidegebb területeken ajánlott a halmot a direkt napfénybe állítani. Nem a legfontosabb szempont ugyan, de lehetőleg ne fenyő-, eukaliptusz-, babér-, oleander-, és diófa vagy borókabokor alá állítsa a komposzthalmot, mert ezek a növények olyan savakat termelnek, amelyek gátolhatják a növények fejlődését.
A tapasztaltabb komposztálók gyakran állítják a halmot olyan helyre, ahol a következő évben ültetni szeretnének valamit. Ezzel időt takarítanak meg, és plusz energiát adnak a növénynek. Próbálja csak ki, milyen termékeny lesz a talaj, ha a halmot a kert különböző pontjaira költözteti!
A házi komposztáló mérete legyen összhangban kertünk méretével, a termelődő szerves anyag várható mennyiségével. A nagyterületű veteményes, a sok lombos növény növeli a helyigényt. Átlagos viszonyokat tekintve elegendő az 1,5×1,5 méteres alapterület.
