A kormány szerint beavatkozás nélkül az ágazat egy része nem tudja tartani a lépést, ezért egy 5+1 elemből álló, mintegy 100 milliárd forintos intézkedéscsomagot indítanak az éttermek megsegítésére, adókönnyítésekkel, bérkedvezményekkel és célzott finanszírozással. A részletekről Gerlaki Bencét, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkárát kérdezte az index.hu.Rekordokat dönt a turizmus, az éttermek jelentős része mégis egyre nehezebb helyzetbe kerül. A vendégek jönnek, a forgalom papíron nő, a nyereség viszont sok helyen elolvad. A tartós munkaerőhiány és a szűkülő pénzügyi mozgástér egyszerre szorítja a vendéglátó vállalkozásokat. Hiába stratégiai ágazat a turizmus és azon belül a vendéglátás, a külső gazdasági környezet egyre keményebb feltételeket diktál.
A kormány szerint beavatkozás nélkül az ágazat egy része nem tudja tartani a tempót, miközben a turizmus egészének teljesítménye továbbra is kulcskérdés a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a belső kereslet szempontjából. Ezért döntöttek egy célzott mentőcsomag kidolgozása mellett, amely kifejezetten az éttermek esélyeit javítaná.
Az 5+1 elemből álló akcióterv összesen mintegy 100 milliárd forintot mozgat meg. Az intézkedések adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes finanszírozással egyszerre próbálnak likviditást adni a vállalkozásoknak, ösztönözni a beruházásokat és fehéríteni a működést. A cél nem csak a rövid távú túlélés. A kormány azt szeretné, ha a vendéglátás hosszabb távon is fenntarthatóbb pályára állna, és a turizmus felfutása lecsapódna az éttermek eredményességében is.
Miért kellett beavatkozni a szektorba?
A kormány szerint a turizmuson belül a vendéglátás nem egyszerűen egy jól teljesítő ágazat, hanem a gazdaság egyik tartóoszlopa. Hat a növekedésre, a foglalkoztatásra és a belső keresletre. A rekordévet hozó turizmus érezhetően megdobta a forgalmat és a kibocsátást is, a háttérben azonban egyre több feszültség gyűlt össze. A külső gazdasági környezet romlása miatt sok vállalkozás likviditási helyzete meggyengült, miközben a munkaerőhiány továbbra is komoly gondot okoz. Ezekre a problémákra reagál a kormány 5+1 elemből álló akcióterve.
A cél az volt, hogy gyorsan, adminisztrációmentesen segítsük a vendéglátó vállalkozásokat
Az akcióterv egyik kulcseleme a felszolgálási díjhoz kapcsolódik. Az 5+1 pontos csomag részeként az éttermek számára lehetővé válik, hogy árbevételük legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként kezeljék. Ez akkor is járható, ha az adott vendéglátóhely nem számol fel külön felszolgálási díjat a vendégeknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, az étel- és italfogyasztás áfát tartalmazó bevételének 20 százaléka kedvezményes adózás mellett osztható szét a dolgozók között. A kifizetés személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-mentes, ugyanakkor szigorú korlátok mellett működik.
A kedvezmény nem válthatja ki a kötelező bérelemeket. A minimálbért és a garantált bérminimumot továbbra is teljes egészében ki kell fizetni, a kedvező adózás csak az ezek feletti részre vonatkozik. Az intézkedés nem kötelező, a vállalkozások saját döntésük szerint élhetnek vele, ugyanakkor a kormány szerint sok étterem számára jelenthet érdemi könnyebbséget a bérköltségek kezelésében.
A bérköltségek egyszerű „átcímkézését” piaci, jogi és intézményi korlátok együttesen korlátozzák – hívta fel erre a figyelmet gerlaki bence.
Egyrészt, ha megnyílik a béremelés lehetősége, az óhatatlanul erősíti a bérversenyt a szektor szereplői között. Ilyen helyzetben a munkáltatók gazdasági érdeke, hogy versenyképes javadalmazást tudjanak kínálni munkavállalóik számára. Másrészt a jelenlegi munkajogi szabályozás kifejezetten védi a munkavállalókat, olyan jogi korlátokat állít a bérek egyoldalú csökkentése elé, amelyek a gyakorlatban jelentősen beszűkítik ennek a lehetőségét. Az alapbér csökkentése csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges.
Miért a fehérítésen keresztül segítik a vendéglátást?
Az államtitkár az Indexnek azt hangsúlyozta, a kedvezményes felszolgálási díj nem válthatja ki sem a minimálbért, sem a garantált bérminimumot. Ezeket teljes egészében ki kell fizetni. A kedvezmény az ezen szintek feletti juttatásokra alkalmazható, a korábbi szabályokkal összhangban. A kormány nem csak bevezeti, vissza is méri az intézkedést. Gerlaki kiemelte, hogy a jövőben empirikus módszerekkel, viselkedéstudományi eszközökkel vizsgálják majd, hogyan hat a szabályozás a munkaerőpiacra. A cél az, hogy objektíven lehessen értékelni az intézkedés következményeit, és szükség esetén finomítani.
Az államtitkár kitért arra is, miért nem közvetlen energiaár-támogatással segíti a kormány a vendéglátóhelyeket. Az energiaárak emelkedése minden gazdasági ágazatot érint, ezért ha kizárólag a vendéglátás kapna ilyen jellegű támogatást, miközben a nagyobb energiaintenzitású iparágak nem, az tiltott állami támogatásnak minősülhetne. A 2022-ben, a szomszédban dúló háború nyomán elszálló energiaárak idején még volt mozgástér. Akkor uniós válságkezelési jogcímen lehetett energetikai támogatást nyújtani a vállalkozásoknak.
Ezért a kormány olyan megoldásokat keresett, amelyek a de minimis keret kihasználtságától függetlenül, automatikusan és minimális adminisztráció mellett vehetők igénybe.
Ez leginkább a szektort terhelő speciális adók csökkentésén keresztül valósul meg. A reprezentáció adómentessé tétele egy határig érdemi forgalomnövekedést hozhat, míg a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfelezése közvetlen költségcsökkenést jelent az éttermek számára. Gerlaki arra is felhívta a figyelmet, a vendéglátás kifejezetten munkaerő-intenzív ágazat. Ebben a környezetben a felszolgálási díj kedvezményes adózásának kiterjesztése és egyszerűbbé tétele – az árbevétel húsz százalékáig – csökkenti a vállalkozások költségeit, és hozzájárul a szektor további fehéredéséhez.
A turisztikai konjunktúra tehát látványos. A szektor kibocsátása folyamatosan nő, sorra indulnak a fejlesztések, emelkedik a beruházási volumen. Ezzel párhuzamosan azonban egy ellentmondásos folyamat is kirajzolódott: a turisztikai vállalkozások hitelállománya csökkent. Vagyis miközben lenne tér és igény a bővülésre, a szereplők egyre nehezebben jutnak finanszírozáshoz. Ez hosszabb távon lefékezheti a fejlődést. A kormány szerint ezért egyre nagyobb szükség van új, versenyképes hitelkonstrukciókra, különösen a vendéglátásban, ahol a beruházási igény és a működési költségek is magasak.
Így kapnak forrást az éttermek a fejlesztésekhez
Erre a problémára válaszul jött létre a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont, amely 2025 októbere óta nyújt kedvező feltételekkel finanszírozást a turisztikai szolgáltatóknak. A termékpaletta most kifejezetten az éttermi szektor felé bővül egy új vissza nem térítendő támogatással. A konstrukció lényege egyszerű, 5 millió forint KTH START beruházási vagy forgóeszközhitel felvétele mellé további 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető.
A támogatást a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. biztosítja. A kormány célzottan az aktívan működő éttermeket szólítja meg. Az NTAK-adatok alapján mintegy 9500 vendéglátóegység lehet érintett, elsősorban az ő jelentkezésükre számítanak a programban.
A szakmai szervezetek álláspontját megértve és figyelembe véve a kormány indokoltnak látta a célzott beavatkozást az éttermek számára a vendéglátó szektorban. Ennek keretében vált elérhetővé az 5 millió forintos, KTH START beruházási vagy forgóeszközhitel felvétele esetén további 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás igénylése is a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től.
Gerlaki Bence azt is kiemelte, hogy a hitelt a turisztikai ágazat finanszírozására életre hívott Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont nyújtja 3–5 év időtartamra, a jelenlegi legkedvezőbb, 2,5 százalékos kamattal, fedezet nélkül. A vissza nem térítendő, maximum 5 millió forint támogatást a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nél lehet igényelni. Az akcióban tehát 2 külön típusú forráslehetőséget vehetnek egyidejűleg igénybe az éttermek.
Mivel a hitel már önmagában nagyon kedvező forrás, azt kiegészítve, vissza nem térítendő támogatással már olyan nagyságrendű forrás állhat rendelkezésre, amelyből érdemben emelhető a szolgáltatási színvonal. A hitel törlesztési ideje, valamint a vissza nem térítendő támogatás fenntartási ideje biztosíthatja, hogy a befektetett források hosszabb távon hasznosuljanak a gazdaságban.
Az 5+1 pontos program egyik eleme a reprezentáció adómentességének pontos körülhatárolása. A kedvezmény kizárólag az étteremben nyújtott vendéglátási szolgáltatásra vonatkozik, vagyis az étel- és italfogyasztás formájában megvalósuló reprezentációra. Az adómentességnek felső korlátja is van. Az adott adóévben elszámolható összeg legfeljebb az éves összes bevétel 1 százaléka lehet, de maximum 100 millió forint. Alapesetben ezt az értékhatárt éves szinten kell figyelni.
Ha azonban az adóév során az éttermi vendéglátás összege átlépi a 100 millió forintos határt, a küszöb feletti rész után már a juttatás hónapját magában foglaló negyedévben adóelőleg-fizetési kötelezettség keletkezik. Fontos kitétel, hogy minden olyan reprezentációs kiadás, amely nem minősül éttermi vendéglátásnak, továbbra is a korábbi, általános szabályok szerint adóköteles marad.
Az árbevételi korlát meghatározásánál és az elszámolásnál milyen adminisztratív feltételeknek kell megfelelni, különösen a naptári évtől eltérő üzleti év esetén? Erre válaszul Gerlaki Bence kiemelte:
Az adómentes értékhatár számításakor minden esetben az adóévben elszámolt éves összes bevételt kell alapul venni: naptári éves adózás esetén a naptári évet, eltérő üzleti év alkalmazásakor pedig a számviteli törvény szerinti üzleti évet. Az elszámolás feltétele változatlanul az, hogy a reprezentációról a vállalkozás nevére szóló számviteli bizonylat álljon rendelkezésre, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a kiadás mekkora része minősül éttermi vendéglátásnak, mivel a mentesség kizárólag erre a költségkörre alkalmazható.
A kormány szándéka az volt, hogy az akcióterv hatásai minél gyorsabban megjelenjenek a gyakorlatban. Ennek megfelelően a vonatkozó jogszabályok egységesen 2026. február 1-jén léptek hatályba. Az egyes elemek alkalmazása azonban eltérő ütemben jelenik meg a vállalkozásoknál.
Egyszerűbb szabályok, tisztább verseny
Az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentáció adómentessége fő szabály szerint már januártól érvényesíthető, mivel ez az adónem éves elszámolású. Kivételt azok a cégek jelentenek, amelyek üzleti éve eltér az adóévtől. Náluk a kedvezmény az üzleti év első napjától vehető igénybe. Egy március 1-jén induló üzleti év esetén például ettől az időponttól él a könnyítés. A kormány számításai szerint az intézkedés egy teljes adóévben 30-32 milliárd forinttal növelheti az ágazat mozgásterét.
A turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése szinte azonnal érezteti a hatását. Mivel forgalmi típusú adóról van szó, a bevallás szabályai az áfához igazodnak. A havi bevallók már a 2026. február 1-jét is tartalmazó első bevallásban alkalmazhatják az új mértéket, míg a negyedéves és éves bevallók az egész évre vonatkozóan élhetnek a kedvezménnyel. Ez a könnyítés éves szinten összesen mintegy 31 milliárd forinttal csökkentheti az éttermek terheit.
A felszolgálási díj kedvezményes adózását szintén februártól alkalmazhatják a vendéglátóhelyek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az éttermi dolgozók már a márciusi illetményükben megkaphatják a kedvezőbb adózású kifizetéseket. A finanszírozási oldalon több elem már most is elérhető. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontnál futnak az állami kamattámogatással nyújtott, évi fix 2,5 százalékos kamatozású hitelek.
A KTH START beruházási és forgóeszközhitel 2025 októbere óta igényelhető 1 és 10 millió forint közötti összegben. Emellett nemrég indult el a KTH START 2=3 konstrukció is, amelyben 1-2 millió forintos hitel mellé a hitelösszeg 50 százalékának megfelelő, legfeljebb 1 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás járhat a Kisfaludy2030 Zrt.-től.
Ezeket egészíti ki a kifejezetten az éttermeket célzó, vissza nem térítendő támogatással kombinált hitel, amelyek részletei februárban válnak elérhetővé.
A vállalkozások működését más eszközökkel is segítik. Már elérhető a Vendéglátóipari Vállalkozási Kisokos, amely a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen készült. Az útmutató az élelmiszer-biztonsági, adózási és működési előírások teljesítéséhez nyújt kézzelfogható segítséget a teljes szektor számára.
Az adminisztráció csökkentése a következő lépcső. A cél az, hogy 2027. január 1-jétől az éttermek és más vendéglátóhelyek mentesüljenek a papíralapú számlák és nyugták kiadása alól. Az elektronikus számla- és nyugtázás érdemben egyszerűsítheti az ügymenetet és javíthatja a versenyképességet, ugyanakkor a technikai részletek és a végrehajtás feltételei még kidolgozás alatt állnak. Fontos, a NAV Online Számlázó Programja már jelenleg is elérhető az éttermek számára. A rendszer nemcsak a számlák kiállítását, hanem azok elektronikus archiválását is biztosítja, szélesebb körű használata önmagában is jelentős adminisztratív tehercsökkenést hozhat.
A turizmus stratégiai ágazat Magyarország számára, a vendéglátás pedig ennek az egyik legfontosabb pillére. Ha azt akarjuk, hogy az ágazat tartósan jól teljesítsen, akkor olyan környezetet kell teremteni, ahol megéri szabályosan működni
– mondta az Indexnek Gerlaki Bence. Az államtitkár a beszélgetés végén arra is felhívta a figyelmet, hogy a csomag hatása túlmutat a rövid távú pénzügyi könnyítéseken. Tapasztalatok szerint ha a jövedelmek nagyobb arányban terelődnek formális csatornákba, miközben az adózás egyszerűbbé és átláthatóbbá válik, az növeli a bejelentett bérek arányát. Ez erősíti az adó- és járulékfizetési fegyelmet, és javítja a verseny feltételeit is.
A szabályok betartására építő működés egyben tisztább piaci környezetet teremt. Csökken az az előny, amelyet egyes szereplők eddig a jogszabályok megkerülésével szereztek, így kiegyenlítettebbé válik a verseny az ágazaton belül. Középtávon a vendéglátás fehéredése a termelékenységre is pozitív hatással lehet. A vállalkozások nagyobb eséllyel indítanak hatékonyságnövelő beruházásokat, és érdekeltebbé válnak a munkaerő megtartásában. A kormány szerint az intézkedések összességében nemcsak az ágazat aktuális teljesítményét javíthatják, hanem a vendéglátás hosszabb távú, fenntartható működését is megerősíthetik.
