A francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a 13. század első felében építették román stílusban.

Alapítója a Rátold nemzetség tagja, Mátyás esztergomi érsek volt, aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el 1241-ben.

Veszprémtől északra, a Zirc felé vezető úton fekszik Gyulafirátót. A község közepén az országútba torkolló Kossuth Lajos utcában parasztházak mögé rejtve, egy monostor romjai állanak. A nép azelőtt a vörösbarátok klastromának nevezte, de újabban, amióta az idegen­ forgalmi hivatal műemléket jelző táblát helyezett el az utca elején, már szakszerűen mint premontrei monostorromról adnak felvilágosítást.

Rátold Mátyás IV. Béla király tanulótársa, később kancellárja volt, Esztergom érseke 1239-ben lett. A gyulafirátóti monostort az 1240 előtti években alapította. A premontreiek működésükkel a francia műveltséget honosították meg a területen. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és monostor építése egyszerre történt a korszak szellemének megfelelően, egyszerű román és kora gótikus stílusban. A templom egyenes záródású főszentéllyel és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, valamint nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő.

A francia származású premontrei szerzetesek a kétszintes épületben laktak. A templom és monostor a török időkig működött, majd a vidék elnéptelenedése után a 17. századtól folyamatosan pusztult. Napjainkban a templom és a kolostor néhány boltíves helyisége és több méter magas falainak részben rekonstruált részei láthatók. A feltárást és a helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség végezte 1964-65-ben.

A monostor épületének külső kőfalai még állnak, csak a válaszfalak tűntek el az idők folyamán és a különböző cé­ lokra való átalakítások következtében. A monostor déli fa­ lai armírozottak, ami egyben az épület déli lezárását is jelzi. É-i végén viszont, közvetlen a templomhoz csatlakozva még ép állapotban megmaradt a keresztboltozatos sekres­ tye helyisége, kis keskenyrésü román ablakkal kelet felé, északi és déli falában egy-egy ajtónyílással a templom és a káptalan terem felé. A déli ajtó elszedett kő- kerete megmaradt.

forrás: Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!