Vásárosnamény – ,,Emlékezzünk, hogy emlékezhessünk”! Szívszorító megemlékezéssel egybekötött gyertyagyújtást tartottak az ország számos pontján a Kommunista Áldozatok Emléknapja alkalmából, így a Bereg szívében, Vásárosnaményban is sor került erre az emléknapra. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 évesen halt meg. A politikus emblematikus letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselő önkényes fogva-tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon. A mai napon emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre. Ezen a napon felidézzük mindazok emlékét, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett.Az ünnepi megemlékezés kezdetén a város polgármestere, Filep Sándor köszöntötte az egybegyűlteket a város központjában, a Szent István Emlékparkban, a Kiss Sándor szobornál megrendezett megemlékezésen. Ezen a napon elsőként a város most elhunyt díszpolgárára, dr. Tomcsányi Pálra emlékeztek egy perces néma főhajtással.

A gyász pillanatait követően a polgármester rövid köszöntőjében idézte fel a mai nap emlékezetéül szolgáló diktatúrát és annak áldozatait.

Szavai befejeztével közösen énekelték el a Himnuszt az emlékparkban szép számmal megjelent emlékezővel, közjogi méltósággal közösen.

Az ünnepség további részében ünnepi gondolatok kerültek tolmácsolásra, ahol először Majoros Béla, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium történelem tanára osztotta meg gondolatait. Előadásában számos tényt megtudhattunk a kommunizmus és az elnyomó diktatúra által véghez vitt rémtettekről, illetve a kommunista diktatúra országra, a Beregre, így Vásárosnaményra gyakorolt hatására, valamint a helyi kötődésű Kiss Sándor ebben való szerepéről is. Elhangzott továbbá az is, hogy a kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt, míg országunkban e szám 200 ezerre tehető, azaz ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzések során. Megtudhattuk, hogy ezen szám jóval többre tehető, hiszen a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport-, politikai- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és a választás lehetőségétől.

Majoros Béla emlékezését követően a térség egyik országgyűlési képviselője, dr. Tilki Attila vette át a szót, aki nem csak képviselőként volt jelen, hanem mint egykori történelem tanár is megosztotta gondolatait az akkori elnyomó hatalomról, az áldozatokról és azok szenvedtetéseiről.

A két szónok szavai után Szucsányiné Magocsa Edit, Vásárosnamény Város Önkormányzatának képviselő-testületének tagja osztotta szét az emlékezés mécseseit, melyet meggyújtva rótták le tiszteletüket a jelenlévők Kiss Sándor mellszobra előtt.

Az ünnepi megemlékezés végén az emlékezők a Szózat közös éneklésével zárták a rendezvényt.