Fókuszban Jánd – A három templom falva

A jándi református templom

1665. március 12-én kelt okmány szerint Jánd református templommal rendelkezett, de lelkésszel nem, ezért a szomszédos Ugornyáról járt ide egy prédikátor. Ez időben Barakonyi Ferenc és neje Sulyok Borbála engedélyezték, hogy a község Péter Mihály nevű jobbágyuk telkén építtessen paplakot. A falu bírája akkor Lantos Balázs volt, főesküdtjei pedig: Koncz Miklós, Kajor Gáspár, Tóth István, Kónya Gergely, Fofár Tamás, Balogh István, Fazekas Mihály, Medve Mihály, és mások. Ez egyházközség, mely előbb a szabolcsi kerülethez (tractus) tartozott 1821. évi rendezéskor a beregi egyházvidékhez kapcsolódott. A templomnak már 1615. év előtt állnia kellett, mivel kisebb harangja már akkor meg volt öntve, de elavulván, romjain új egyház emelkedett. 1773-ban szentelték fel a templomot. Ebben a református templomban a következő egyházi tárgyak voltak fellelhetők: egy keresztelőedény, és egy aranyozott ezüstpohár. Az áldozó ezüstpoháron 1339. év és B. A. betűk, valamint egy M- N álló T jegyek láthatóak. A nagyobb cink kannát készítette Komáromi Cs. Miklós 1692-ben. A templom első kisebb harangját 1615-ben öltették, melyet 1749-ben átöntöttek. A nagyobbik harangot 1792-ben öntötték, ám ezt hasadás következtében 1818-ban újból kellett önteni, amely 318 fontos.

Fókuszban Jánd - A holtágak otthona (13)

Az I. világháború során ezt a harangot is hadi célokra használták fel, de a jándi lakosok jóvoltából újabb harangot öntettek. Az ahhoz hasonló fatornyok, mint a jándi is volt, mindig érdekes látványt nyújtanak, mert a régi kor sajátosságait hordják magukon. A Kakuk Imre által Jándon épített fa templomtoronyról a következőket olvashatjuk Csiszár Árpád: Ballada született írásában: A jándi szegénység szeretett volna a 18. század végén egy olyan fatornyot, mint az ugornyai. A helybeli parasztács Kakuk Imre fogadkozott, hogy ő meg tudja csinálni. Rábízták a torony megépítését, és sikerült. Ettől kezdve, mintegy harminc éven át a 18. század végén és a 19. század elején testvérével, Andrással együtt Beregben és Szatmárban, de még Szabolcsban is fatornyok egész sorát ők építették. Kakuk Imre keze munkáját dicséri a lónyai, vitkai, matolcsi, hetei, nábrádi, fehérgyarmati, csetfalvi fatornyok is. Az ácsmestert szülőfaluja 1791-ben szülőfaluja bízta rá a fatorony építését azzal, hogy Kancza József útmutatását követve készítse el ezt a 35 m magas építményt, mely impozáns méretein kívül főképp zárt kerengőjével tér el ismert műveitől. Értékes az itteni anyakönyvnek az a bejegyzése, hogy a munka április15-től- december 18-ig készült, vagyis a csapatnak egyévi munkája fekszik egy-egy ilyen nagyméretű fatoronyban.

Fókuszban Jánd - A holtágak otthona (5)
A falunak összesen három temploma volt. A harmadik templom, amely ma is áll, a környék legszebb temploma. Kakuk Imre által épített templomot lebontották. Így került helyére Nagy Sámuel* református lelkész kezdeményezésére épített templom. A falu lakossága minden évben gyűjtést szervezett a templom építésére. Házról- házra jártak adományt gyűjteni. Aki nem tudott kézpénzt adni, szarvasmarhát és sertést adományozott, amelyet a későbbiek folyamán pénzzé váltottak. Sikerült annyi adományt összegyűjteni, hogy 1896-ban megkezdhették a templom építését. A kezdeményező, Nagy Sámuel sajnos ezt már nem érhette meg. A templom falait szürke bazaltkő borítja. Ezen köveket a Beregszászi hegyekből ökrökkel vontatták a falu emberei. A vályogot helyben égették ki téglának. Az adományokból vették meg a faanyagot. Teteje pléh borítást kapott. Jellegzetessége a faragott erkély az Úr asztala körül, valamint a beregi keresztszemes minták. A templomban gyönyörű orgona található. A templom művésze Lénárt Gyula volt, akinek a leginkább engedelmeskedett az orgona. Ő volt, aki az orgonát karbantartotta, és mindezt a munkát díjmentesen végezte.

Fókuszban Jánd - A holtágak otthona (3)

Jándi falumúzeum
Jánd legöregebb háza népi lakóház. Különlegessége a gerendába vésett szöveg, amely tudatja az építtetők nevét és az építés idejét (1880. április 17.) Jelenlegi tulajdonosa 1994-ben vásárolta meg, eléggé rossz állapotban volt az épület. A 2001-es árvizet követő évben szépen felújították, eredeti formájába visszaállították.
A berendezését az iskola Hagyományőrző Csoportja, valamint a tulajdonos gyűjtötte. Megtalálhatók régi használati tárgyak, a szövés valamennyi eszköze, néhány régi bútor. Külön részben a kemence a kenyérsütés eszközeivel.
Fókuszban Jánd - A holtágak otthona (19)

Nagy Sámuel síremléke

Az Önkormányzat és az iskola tantestülete Nagy Sámuel 1848-1849 évi szabadságharc és forradalom volt főhadnagyát 1860-97-ig jándi református lelkész nevét fogadta el az iskola névadójának.
Nagy Sámuel Márokpapiban született 1827-ben, 1848. augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad katonája részt vesz a Jellasich elleni hadjáratban. Alakulatával később a Központi Mozgó Seregben, illetve a II. hadtest kötelékében küzd. 1849. június 7. Asbóth ezredes őrmesterként a katonai érdemrend 3. osztályára terjesztette fel. Kitűnt Buda bevételénél június 29-én. Részt vett Klapka seregével Komárom védelmében. Hadnagy az alakuló 97. zászlóaljnál. Főhadnagyként szerelt le. 1863. és 1890. között a Bereg megyei Honvédegylet tagja.
Teológus hallgatóként vállalta az önkéntes katonai szolgálatot. Leszerelés után elvégezte a teológiát. Református lelkészként Nagybégányban, majd 1860-tól 1897. február 10-ig haláláig Jándon szolgált. Közben a Nagykárolyi egyházmegye jegyzője, majd tanácsbírája lett.

Jánd híres szülötte, akire méltán büszkék lehetnek a falu lakói a nagybányai művésztelep harmadik generációjához tartozó festőművész, Jándi Dávid / eredeti neve: Léderer Dávid/. Jándi Dávid elszegényedett zsidó család gyermekeként született 1893. április 3-án Jándon. Édesapját Léderer Leopoldnak hívták. Foglalkozása kisbirtokos napszámosként volt számon tartva. A későbbi festőművész igen tehetséges fiatal volt. Osztályzatai mindig jeles vagy kitűnő volt, erre szolgál bizonyítékul a mellékletben található naplóbejegyzés. 1911-től a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károlynál, Réti Istvánnál és Thorma Jánosnál tanult. 1914-1918 között az I. világháborúban harcolt, 1915-ben szabadságát a művésztelepen töltötte. Ebből az időből származó vázlatkönyvei már jól mutatják a kibontakozóban lévő fiatal művész későbbi stílusát és témáit: mozgalmas, erőteljes aktkompozíciói mellett tájak és önarcképek tűnnek fel a rajzokon. Jelentős arcképei, pl. az 1922-ből származó Fekvő akt című kép, a Fekvő Vénusz, a Női akt 1934-ből, Aktok tájban 1920-ból.

1922-ben Jándi Budapesten bukkant fel, ettől kezdve folyamatosan és párhuzamosan volt jelen a főváros, illetve Nagybánya művészeti életében. Budapesten a Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén egy félévet töltött. 1925-1930 között minden évben járt Olaszországba, Velencében és Firenzében. Itália nagy hatást gyakorolt a fiatal művészre. Képeiben visszatükröződik az itt szerzett élmények és tapasztalatok szépsége és gazdagsága. Jándi folyamatosan jelen volt a korszak fontos kiállítóhelyeinek tárlatain. 1923-ban Belvederben, 1926-ban pedig a Nemzeti Szalonban, 1937-ben a Tamás Galériában szervezett gyűjteményes kiállítást. 1926-ban a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjának választották. Rendszeresen kiállított különböző erdélyi városokban is, és 1930-ban alapító tagja volt a Barabás Miklós céhnek, amelynek első kiállításán szimbolikus jellegű Ego Sum című képével vett részt. 1942-től részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődésű Egyesület Tárlatain. Nagybányai tájak mellett elsősorban olyan ószövetségi témájú műveket mutatott be, amelyek művészetében korábban is megjelentek. Egyes feltételezések szerint Nagybányáról deportálták Auschwitzba, mások szerint még a deportálás előtt megölték Nagybányán. A II. világháború idején családja többi tagjait is elhurcolták. 1947-ben a Fókusz Galéria rendezte meg első emlékkiállítását Örkény Strasser István szobrásszal közösen. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galéria szintén rendezett emlékkiállítást.

Jándi Dávid művei régóta rendszeresen szerepelnek aukciókon, szép számmal előfordulnak magángyűjteményekben és számos múzeumban. Művei a következő múzeumokban találhatók: Budapesti Történeti Múzeum, Hermann Ottó Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Legújabbkori Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Országos Zsidó Múzeum.

1994. szeptember 10. és október 16-a között a MissionArt Galéria és a Miskolci Galéria közös emlékkiállítást rendezett Jándi Dávid festőművész tiszteletére.

1989 tavaszán Jándon megalakult egy Hagyományőrző Baráti Kör, mely célul tűzte ki a múlt helyi, tárgyi és szellemi életének felkutatását. E Baráti Kör Jándi Dávid nevét viseli.

[slideshow_deploy id=’88917′]

Folytatása következik…

Vélemény, hozzászólás?