Magyarországon szinte kivétel nélkül minden ügytípussal, így termék vásárlása vagy szolgáltatás nyújtása kapcsán történt hibás teljesítéssel, átverésekkel kapcsolatos fogyasztói panaszokkal is találkoznak a fogyasztóvédők. Van azonban pár ökölszabály, amikre figyelve nem érhet minket baj.
Készítő: Chin Leong Teoh / EyeEm Forrás: Getty Images/EyeEm
Egyáltalán nem mindegy, kitől és hol vásárolunk egy adott terméket online. A beérkező panaszokból is egyértelműen látszik, komoly gondokat is okozhat egy, elsőre talán fantasztikusnak tűnő ajánlatra azonnal lecsapni – hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A szervezet szerint ha például valamely közösségi oldal marketplace felületén, illetve az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Vinted, Temu vagy Jófogás applikációkban magánszemélytől vásárolunk egy árucikket, jogilag teljesen más helyzetbe kerülünk, mintha azt egy vállalkozás honlapján tettük volna meg. De ugyanígy problémás lehet, ha az online felületen nem a platformot üzemeltető vállalkozás, hanem egy másik kereskedő az eladó fél.
A FEOSZ különböző esetet is felidézett, melyekre mindig érdemes odafigyelnünkk a vásárlásaink során.
A szervezet szerint érdemes tisztában lennie mindenkinek azzal, hogy az online fogyasztóvédelem alapvető szabályairól rendelkező, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet csak akkor védi a fogyasztókat, ha kifejezetten fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyról van szó, azaz amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét egy vállalkozás számára. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert nem árt tudni, kivel szerződünk, hanem azért is, mert a kormányrendeletből fakadó fogyasztói jogok is csak akkor illetik meg a vásárlót, ha a terméket vállalkozástól rendelte.
Gyakoriak az olyan esetek – írja a FEOSZ -, amikor egy vásárló online platformon, úgynevezett marketplacen vásárol meg egy adott terméket, majd amikor kifogása merül fel a vásárlással kapcsolatban, meglepetten tapasztalja, hogy a marketplace-t üzemeltető vállalkozás azzal utasítja el, hogy nem áll fenn közöttük szerződéses kapcsolat. Sok esetben ugyanis a marketplace – ami lehet akár egy online webáruházként is működő kereskedő – csak a felületet biztosítja más vállalkozások számára, amelyek ezen platformon keresztül érétkesítik termékeiket.
A szervezet szerint ezért nagyon fontos minden vásárlás előtt utánanézni, ki is az eladó valójában: maga a platformot is működtető vállalkozás, vagy pedig egy harmadik fél, amely így csak közvetítőként használja az online felületet. Ez utóbbi esetben ugyanis a vásárló ezen vállalkozással kerül jogviszonyba, így kifogását is vele tudja rendezni. Ha sikerül. Mert ez sokszor egyáltalán nem könnyű, kiváltképp, ha nem jóhiszemű az eladó fél.
Ezzel kapcsolatban a FEOSZ egy hozzájuk forduló fogyasztó példáját is felidézte. Eszerint valaki az eMAG oldaláról vásárolt egy visszapillantó-tükröt tolatókamerával. A termék kipróbálásakor azonban egyértelművé vált, hogy az hibás, az egyik sarka ugyanis törött volt, a kijelzője pedig be sem kapcsolt. Még aznap visszaküldte a hibás tükröt az eMAGnak, amely egy héten belül el is végezte a ”termékellenőrzést”, a hivatalos visszajelzés alapján „a termék megfelelt a visszaküldési feltételeknek”.
A vásárló a pénz visszafizetési opciót választotta, egyébiránt erre hibátlan termék esetén is lehetősége van a vásárlóknak, hiszen a vásárlást követő 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A bejelentés óta közel egy hónap eltelt, a vásárló pedig azóta sem kapta vissza a vételárat. Pedig egy hatályos kormányrendelet szerint a kereskedő szintén 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.
Amikor a FEOSZ segítségét kérő személy újfent kifogással élt az eMAG felé, egy munkatársuk jelezte, hogy az eladó vállalkozásnak kell teljesítenie a visszautalást, mivel harmadik fél az eladó. Azaz – a fenti típuspanaszoknak megfelelően – ebben az esetben az eMAG csak közvetítőként, platformként vesz részt a szerződéskötési folyamatban, az eladó azonban az a kereskedő, amely a terméket forgalmazta. Ám ezt a fogyasztó nem tudta.
