Közzétette - Kategória - Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Felhívás Vásárosnamény és környéken történő vadkárok megelőzésére


Vadkárok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos törvényi előírásokról, egyéb teendőkről

A 15-853050-110 kódszám alatt nyilvántartott vadászterület Földtulajdonosai részére (Vásárosnamény és Környéke Földtulajdonosi Közösség). Érintett települések: Ilk, Gemzse, Tiszaszalka, Kisvarsány, Vásárosnamény, Gyüre, Nagyvarsány.

A Hunor 96 Vadásztársaság (Székhely: 4800 Vásárosnamény, Koportos u. 5-6.; Nyilvántartási szám: 15-02-0001445; Képviseletre jogosult: Dr. Kelemen Miklós) Intézőbizottsága nevében a vadkárok megelőzése és elhárítása érdekében az alábbiakra hívom fel a fenti kódszámú vadászterületen mezőgazdasági tevékenységet folytató földtulajdonosokat.

Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 78. § (1) bekezdése alapján a vadászatra jogosult (Vadásztársaság) a károk megelőzése érdekében köteles

a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni; Hivatalos kapcsolattartó: Burján Gergely ; elérhetősége: Tel: +3630-219-
6395; e-mail: hunor96vt@gmail.com
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját nhaladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával
egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek
üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati
hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 79. § szakasza alapján föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből
kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan
közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
2

g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1)bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában
keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül
az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott
bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

Amennyiben a föld használója a vadászterület egy részének elzárásával a vadászatra jogosult vadkárelhárításra, vadkármegelőzésre irányuló tevékenységét akadályozza, korlátozza, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni. A vadászatra jogosult joga a vadászati haszonbérleti szerződés, illetve a vonatkozó törvények alapján áll fenn, így a vadászati tevékenység gyakorlására nem kell a földhasználótól külön engedélyt kérni, és nem kell őt tájékoztatni a vadászatok időpontjáról.

A 79/2004 (V.4.) FVM. rendelet 82.§ (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági vadkárt a
vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben

Az 1996. évi LV. törvény (Vadászati törvény) 81.§ szakasza alapján Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására
irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.
A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.
3

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Abban az esetben, ha a károsult kérésére a közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkár felmérés céljából szakértőt rendel ki, a szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat.
A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket tenni a kár tényével és mértékével összefüggésben. Ha a vadászatra jogosult képviselője a szakértő  értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

A Mezőgazdasági vadkárok előzetes, illetve végleges felmérése során csak azon vadkárigény kerül érdemi elbírálásra, amelyek a 79/2004 (V.4.) FVM. rendelet 18. és 19. számú mellékleteiben rögzített tartalmi elemeket rögzítik.

Tisztelettel,
Hunor 96 Vadásztársaság