A Belügyminisztérium február közepén benyújtott törvénytervezete szerint a jövőben gyógyszerészek és szakápolók is jogosultságot kapnának az elektronikus vényírásra, ezzel tehermentesítve a háziorvosokat. A javaslat megosztotta a szakmát: míg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a betegbiztonsági garanciák hiánya miatt ellenzi a lépést, a gyógyszerészek és több szakértő üdvözli a változtatást, amely számos európai országban már bevett gyakorlatnak számít a krónikus betegek ellátásában – írta meg a Telex.
A rendelet tervezete szigorú korlátok közé szorítaná a vényírási jogot. Dobson Szabolcs szakgyógyszerész elemzése szerint a gyógyszerészek nem indíthatnának új terápiát, kizárólag a már beállított, stabil gyógyszeres kezelés folytatására lenne lehetőségük. A feltételek értelmében csak akkor írható fel a készítmény, ha a háziorvos az elmúlt fél évben már legalább 120 napra elegendő mennyiséget rendelt belőle a betegnek. Emellett a kiadható mennyiséget harminc napban maximalizálták, valamint szigorúan tiltják a kábítószerek és pszichotróp anyagok felírását. A folyamat kötelező eleme lenne az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatainak ellenőrzése is a párhuzamos gyógyszerelés elkerülése érdekében.
Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser szerint ugyanakkor a háziorvosi rendelők és a patikák közötti szorosabb együttműködéssel a rendszer működőképes lehet. Úgy véli, egyszerűbb esetekben, például egy húgyúti fertőzésnél, reális opció lehet a gyógyszerészi segítség. A krónikus betegeknél pedig az orvos beállíthatná az EESZT-ben, hogy a következő éves kontrollig a gyógyszerész is felírhassa a recepteket. A szakember szerint a lépés valójában egy kényszermegoldás, amely a háziorvoshiányra és az ellátórendszer túlterheltségére reagál.
Nemzetközi viszonylatban a javaslat nem számít példátlannak. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa rámutatott: Nyugat-Európában régóta elfogadott gyakorlat, hogy a feladatokat megosztják az orvosok és a gyógyszerészek között. Míg az Egyesült Királyságban a megfelelően képzett gyógyszerészek jelentős autonómiával rendelkeznek, Franciaországban inkább a háziorvossal való együttműködés a jellemző. A magyar tervezet a nemzetközi példákhoz képest szűkebb jogköröket biztosítana, és inkább egyfajta biztonsági hálóként szolgálna arra az esetre, ha a beteg nem éri el az orvosát.