[srizonfbalbum id=112]

Vásárosnamény – Korábban hírt adtunk arról, hogy múlt hét vasárnap a vásárosnaményi református templomban ünnepi istentiszteletre és konfirmálásra került sort. Az egyházközösség, fiatal testvéreinek beavatását követően most sor került az első úrvacsoraosztásra is.

Az Úrvacsora mindenekelőtt Jézus Krisztus áldozatának tényét jelzi. A tények nyelvén mondja el az evangéliumot. Hitvallásaink nagymértékben hangsúlyozzák az Úrvacsorának ezt a szolgálatát.Az Úrvacsorában nem ember cselekszik, hanem Jézus Krisztus. Ő az, aki nekünk szolgál, önmaga teljes odaadásával. Az Úrvacsora a reménység sákramentuma, mert nemcsak emlékeztet az Úr halálára, hanem a jövendő ígéretét is adja, a Bárány menyegzőjének előképeként (Jel 19,7). Az úrvacsorai istentiszteletet a református egyház liturgiai rendje szerint bűnbánati hét előzi meg, ami azt jelenti, hogy a megelőző estéken istentiszteleteket tartanak. Protokolláris szempontból ez azért fontos, mert hívő református keresztény családot ezekben az időszakokban sem meglátogatni, sem bárhova meghívni nem szerencsés. A református istentiszteletre betévedő idegen számára is nyilvánvalók e jeles alkalmak, mert az úrasztalán láthatók az úrvacsora jegyei, a kenyér és kelyhekben a bor akár letakarva, akár fedetlenül. Aki bűnbánattal és a bűnbocsánat hitével nem tud az Úr asztalához járulni és a darab kenyeret és a korty bort magához venni, az is vegyen részt az istentiszteleten és a konkrét részesedésnél nyugodtan maradjon padjában. A református úrvacsora kiszolgálásának kellékei: a kenyérosztó tányér, az úrasztali kanna és az úrasztali kehely vagy újabban kis kelyhek. Az úrvacsorai istentisztelet két jegye – az osztás sorrendjében – kenyér és a bor, általában egy-egy hívő család felajánlása. Úgy illik, hogy lehetőleg vörösbor és fehérkenyér kerüljön az úrasztalára. Az úrvacsora kenyerét az ünnep előestéjén vagy reggelén a lelkész szeli fel. Az úrasztalára a kenyér legjavát használja fel, a legmagasabb, legszebben sült középső részt, a többit levágja. A megmaradt hasáb alakú darabból lemetszi az alsó és a felső héját, közé visszahelyezi az ujjnyi széles, 10-15 cm hosszúságúra vágott kenyérszeleteket, majd tálcára – régebben abroszra – téve elhelyezi az úrasztalán. Ebből tesz elegendőt a kenyérosztó tányérra, ahonnan az úrasztalát körbeálló vagy körbejáró híveknek, mint atya a gyermekeinek ad egy-egy megtört darabot a kenyérből és egy-egy korty bort a kehelyből. Az úrvacsorai asztal fontos kelléke a bor tárolására szolgáló kanna, amelyből a gyülekezet gondnoka vagy presbitere mindig utánatölt a kehelybe.

[slideshow_deploy id=’103350′]