Közzétette - Kategória - Beregi Krónikák, Beregi Múzeum, Regionális hírek, Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Élő néphagyományok a Bereg szívében – Így készül a hagyományos beregi viaszos hímes tojás

Élő néphagyományok a Bereg szívében - Így készül a hagyományos beregi viaszos hímes tojás (1)

Vásárosnamény –  A húsvéttal kapcsolatban számos beregi népi hagyomány alakult ki, melynek egyik szereplője a tojás. A színesre festett húsvéti tojások ajándékozási szokása utal a feltámadásra, az élet megújhodására. A gyerekek, a Krisztus vérét szimbolizáló piros színűre festett kemény tojásokat kapják. Az írott tojásnak varázserőt tulajdonítanak. A húsvéti tojásnak nemcsak vallási jelentősége van, a színes, díszes tojások egymásnak ajándékozása a fiatalok körében a szeretet, a rajongás és a szerelem jelképe. Azt mondják, hogy a kapott tojások száma a népszerűség fokmérője. Az ifjak legtöbbje a húsvétkor kapott tojásokat elteszi, majd egy bizonyos idő elteltével megnézi, hogy melyik maradt a legszínesebb. A színezés megmaradása jelzi a szerelem tartósságát. Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal egyaránt. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak. A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagyon igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (karcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhetnek. A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával töltik. A Beregben is nagy hagyománya volt ezen népszokásnak, melyet a Vásárosnaményban székelő Beregi Múzeum falain belül minden évben méltóképpen idéz fel a város gyermekei számára is. A beregi hagyományőrzés jegyében a Beregi Múzeum alapítója által gyűjtött beregi locsolóverseket és mintákat mutatják be a diákoknak. Élő néphagyományok a Bereg szívében - Így készül a hagyományos beregi viaszos hímes tojás (2)

A Beregben is nagy népszerűségnek örvendő hagyományos tojásfestési technikák megismerésében a Múzeum  három munkatársa, Filepné Kiss Renáta, Szász Csaba és Nagy János volt segítségünkre, akik a gyakorlatban is bemutatják olvasóinknak az írókával készült, díszes hímes viaszos tojásdíszítés módjának menetét. A viasszal írt tojások készítéséhez mindenképpen szükség lesz írókára vagyis  népi nevén kicére. Ez nem más, mint egy darab bot vagy szőlővessző, melynek végére dróttal egy fémcsövecskét erősítünk. Az íróka segítségével a forró viasszal “írni”, rajzolni tudunk a tojásra. Keresünk egy szimpatikus, ceruza vastagságú ágacskát, ezt éles késsel két centiméter mélyen behasítjuk. A hasítékba kerül majd az íróka csöve. Ezután egy vágható fémlemezkét ( legjobb a réz, mert az tartja meg leginkább a meleget) egy tű vagy vastagabb hústű köré csavarunk, de le is húzzuk róla. Ha a tű vastag, akkor vastagon fog írni, ha vékony, akkor vékony vonalakat húz majd a kicénk. Ha sikerül, tölcsér alakúra formázzuk a fémlemezkét, hogy több viasz férjen bele. Ezt a csövecskét az ágacska behasított részébe erősítjük úgy, hogy arra merőleges legyen. Ezután vékony (réz)dróttal körbetekerjük és átszúrjuk, így rögzítjük az íróka csövét. Élő néphagyományok a Bereg szívében - Így készül a hagyományos beregi viaszos hímes tojás (3)

A festéshez a méhviasz a legjobb, de bármilyen gyertya megteszi. A viaszt felforrósítva a kicét belemártjuk, majd lecsepegtetve azt vihetjük fel a mintát, ízlésünk szerint a tojásokra. A Múzeum munkatársai a tojás megrajzoláshoz a múzeum egyedülálló festett tojás gyűjteményének mintázatát vette alapul. Ezen minták és tojások egybegyűjtése még az intézmény alapítója, Csiszár Árpád kezdeményezésében valósult meg.

Élő néphagyományok a Bereg szívében - Így készül a hagyományos beregi viaszos hímes tojás (4)

A kicével történő rajzolást követően a tojások megfőzése következett, mely annak alapszínét adta. A tojások hagyományosan barna színűek voltak, ezt a színt természetes festőlé formájában a legegyszerűbben a vöröshagyma száraz héjának főzetéből nyerték ki. Ha kevés héjban főzték ki, akkor halványabb, ahogy egyre többet, úgy sötétebb barnás árnyalatot kapott a tojás. A kívánt szín eléréshez a festés történhet még csalánlevéllel, csipkebogyó teával, petrezselyemmel, valamint sárgarépával is.Élő néphagyományok a Bereg szívében - Így készül a hagyományos beregi viaszos hímes tojás (5)A kész tojásokat olajos vattával, zsírral vagy éppen szalonnabőrrel szokás áttörölni, hogy szép fényt kapjanak.

Vélemény, hozzászólás?