Folyópartok, középkori templomok, különleges természeti értékek és évszázados történetek várják azokat, akik szeretnék felfedezni a Felső-Tisza-vidék kincseit. Ahhoz azonban, hogy ezek az értékek valódi, egymásra épülő turisztikai élménnyé váljanak, összehangolt fejlesztésekre, együttműködésre és a helyi közösségek tapasztalataira is szükség van. Ennek jegyében rendezett szakmai találkozót az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Vásárosnaményban, ahol a 152 települést érintő térség aktív turisztikai fejlesztésének irányairól, lehetőségeiről és kihívásairól egyeztettek.
A Bereg Szíve Üdülőközpont adott otthont annak a partnerségi találkozónak, amelyen önkormányzati vezetők, turisztikai szakemberek, vállalkozók, civil szervezetek és intézmények képviselői közösen keresték a választ arra, miként válhatna a Felső-Tisza-vidék még vonzóbb, könnyebben bejárható és ismertebb úti céllá.
A kezdeményezés célja, hogy a térség gazdag természeti és kulturális öröksége ne elszigetelt látnivalókként jelenjen meg a turisták előtt, hanem egymáshoz kapcsolódó útvonalak, szolgáltatások és élmények hálózataként. A közös tervezés ugyanakkor nem csupán a látogatók számára kínálhat új lehetőségeket: a fejlesztések a helyben élők kikapcsolódását, életminőségét és a térség gazdasági megerősödését is szolgálhatják.
A körülöttünk rejlő kincsekből közös értéket teremthetünk
A rendezvényen Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Beszédében a térség turizmusában dolgozó szakemberek eddigi munkájának jelentőségére, valamint az emberi kapcsolatok és az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra is, hogy sokszor a közvetlen környezetünkben található értékeket sem ismerjük eléggé. Pedig a szomszédos települések történelmi emlékei, templomai, folyópartjai és hagyományai a helyiek számára is számtalan felfedeznivalót tartogathatnak. A polgármester külön kitért a töltéseken egyre nagyobb jelentőséggel bíró kerékpáros turizmusra, valamint a Középkori Templomok Útjára, amelyek meghatározó elemei lehetnek a térség vonzerejének. Hangsúlyozta, hogy egy úti cél megítélését nem kizárólag a felkeresett nevezetességek alakítják. A helyi ízek, a hagyományok, az emberek vendégszeretete és a személyes találkozások ugyancsak meghatározó élményeket jelentenek az ideérkezők számára.A turizmus fejlődéséhez ezért elengedhetetlen, hogy a települések és a szolgáltatók megosszák egymással tapasztalataikat, megismerjék egymás értékeit, és közösen találjanak válaszokat a felmerülő kérdésekre. A mostani találkozó is lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők ne csupán saját településükben, hanem a teljes térségben gondolkodjanak.
A jó turisztikai élmény az indulás előtt kezdődik
Egy sikeres kirándulás nemcsak a célállomásról szól. Az utazó számára már az is meghatározó, hogyan talál rá az adott térségre, miként jut el oda, hol bérelhet kerékpárt vagy kenut, milyen útvonalon indulhat tovább, és milyen szolgáltatásokra számíthat útközben. Ezeket a szempontokat emelte ki előadásában Bauer Ádám, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ turizmusszakmai csoportvezetője is. Ismertetése szerint a Felső-Tisza-vidék fejlesztésében kiemelt szerepet kaphat a kerékpáros és a vízi turizmus, amelyek megfelelő összekapcsolásával hosszabb, tartalmasabb térségi utazások is kialakíthatók. Ehhez nem feltétlenül minden esetben nagy beruházásokra van szükség. Egy hiányzó útszakasz pótlása, egy biztonságos összeköttetés megteremtése vagy egy megfelelő pihenőhely kialakítása is jelentősen javíthatja egy teljes túra használhatóságát. A szakember egy kerékpáros körtúra példáján keresztül mutatta be, hogyan teremthetnek új lehetőségeket az egymáshoz kapcsolódó útvonalak. Ha sikerül összekötni a korábban nehezen elérhető helyszíneket, a turisták egyetlen túra során több település értékeit is megismerhetik. Az így kialakuló útvonalakra később további látnivalók, vendéglátóhelyek, szálláshelyek és egyéb szolgáltatások épülhetnek. A cél olyan átgondolt túraajánlatok kialakítása, amelyekhez a helyi vállalkozások is kapcsolódhatnak, akár közösen értékesíthető szolgáltatáscsomagokkal. A látogatók ugyanis nem közigazgatási határokban gondolkodnak. Számukra az a fontos, hogy biztonságosan haladhassanak, könnyen megtalálják a következő úti célt, és az út során megfelelő szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Bauer Ádám arra is felhívta a figyelmet, hogy az aktív turizmus fejlesztésének a helyi lakosság érdekeit ugyancsak szolgálnia kell. A természetben történő kikapcsolódás, a mozgás és az egészséges életmód támogatása mellett arra is törekedni kell, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára is minél több természeti élmény váljon hozzáférhetővé.
Folyók, erdők és történelmi emlékek – egyedülálló adottságok a térségben
A Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb értéke a változatos táj és a települések viszonylagos közelsége. A folyóparti erdőket nyílt rétek, kisebb falvak, történelmi templomok és különleges kulturális emlékek követik, így a térség számos lehetőséget kínál a természetjáróknak és az aktív kikapcsolódást keresőknek. A földrajzi adottságokat és a tervezés hátterét Bácskainé dr. Pristyák Erika, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docense ismertette. Előadásából kiderült, hogy a helyzetfeltárás összesen 152 településre terjed ki: közülük 130 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 22 pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található. A nagy kiterjedésű térséget a folyók által formált táj, a hasonló természeti adottságok és a gazdag kulturális örökség kapcsolja össze. A kisebb térségrészek akár rövidebb kirándulások során is felfedezhetők, miközben a változatos programkínálat újabb látogatásokra ösztönözheti az érdeklődőket. A szakmai munka során ugyanakkor a környezeti változásokra is tekintettel kell lenni. A forróbb időszakok és a vízhiány egyre inkább befolyásolják a szabadtéri programok szervezését. Az árnyékos pihenőhelyek, a megfelelő időzítés és a természeti értékek megóvása ezért a hosszú távon fenntartható turizmus alapvető feltételeivé válhatnak. Az elérhetőség szintén fontos kérdés. A közösségi közlekedéssel érkezők számára sokszor nehézséget jelent a vasútállomások és a túraútvonalak kiindulópontjai közötti távolság megtétele. Ezen a helyi transzferek megszervezése, valamint a turisztikai szolgáltatók együttműködése is segíthet.
Meglévő értékekre épülhet a jövő turizmusa
A térség gazdag látnivalóit többek között a tiszadobi Andrássy-kastély, a pácini várkastély, a szatmárcsekei csónakfejfás temető, a túristvándi vízimalom és a tiszacsécsei Móricz-emlékház képviseli. Ezek a helyszínek a középkori templomokkal, a folyópartokkal és a természeti értékekkel együtt változatos, akár többnapos utazások alapját is jelenthetik. A turisztikai helyzetfeltárás eredményeit Deák Attila, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnökségi tagja, a Középkori Templomok Útja képviseletében mutatta be. Térképes ismertetőjében a látnivalók, a szolgáltatások és a meglévő túraútvonalak térbeli kapcsolatait szemléltette. Elhangzott, hogy az elmúlt években több örökségi helyszín is megújult, a kerékpáros turizmus fejlesztésében pedig már meglévő útvonalakra és tapasztalatokra lehet támaszkodni. Ilyen lehetőség a Debrecentől Kisvárdáig vezető, 425 kilométeres, kitáblázott kerékpáros útvonal is, amelyhez további körtúrák kapcsolódhatnak. A Beregi kör tapasztalatai szintén segítséget nyújthatnak olyan útvonalak kialakításához, amelyek különböző korosztályok és eltérő felkészültségű kerékpárosok számára is vonzóak lehetnek. A fejlesztések egyik fontos feladata a hiányzó összeköttetések megszüntetése. Egy rövid, veszélyes vagy nehezen járható szakasz ugyanis akár egy hosszabb túra használhatóságát is korlátozhatja. Ugyanez igaz a vendégfogadás feltételeire. A megfelelő étkezési és szálláslehetőségek hiánya különösen az olyan térségekben jelenthet akadályt, mint a Bodrogköz, a Bereg északi része, a Szamos mente vagy az Erdőhát. A turisztikai útvonalak fejlesztésével párhuzamosan ezért a szolgáltatások bővítésére és összekapcsolására is figyelmet kell fordítani. A vízi turizmusban az Öreg-Túr, valamint a Tisza Tiszabecs és Vásárosnamény közötti szakasza kínál kiemelkedő lehetőségeket. Emellett a Holt-Szamos, az Alföldi Kéktúra, a Móricz Zsigmond Emléktúra és a lovastúrák kapcsolódási pontjai is szóba kerültek. A szakmai ismertető kitért a vendégforgalmi adatok értelmezésére is. Deák Attila jelezte, hogy a statisztikák több település esetében hiányosak, ugyanakkor a tartózkodási idő rövidülése olyan kihívás, amelyre a térség turizmusának hosszabb távon választ kell találnia.
A vízi és gyalogos turizmus kihívásai is terítékre kerültek
A találkozó egyik legfontosabb része a helyi szereplők tapasztalatainak megosztása volt. Az előadásokat követő beszélgetés során a résztvevők arról egyeztettek, hogyan lehetne ismertebbé tenni a térséget, miként ösztönözhetnék a szolgáltatók egymás ajánlását, és milyen közös kínálattal nyújthatnának teljesebb élményt a látogatóknak. A közösségi média, a személyes kapcsolatok, az összehangolt ajánlatok és az egyenletes szolgáltatási színvonal egyaránt hangsúlyt kapott. Többen a szezonon kívüli működés nehézségeire is felhívták a figyelmet, hiszen a térség turisztikai lehetőségeinek bővítéséhez nemcsak a nyári hónapokban, hanem az év más időszakaiban is vonzó programokra van szükség. A vízitúrák szervezői a vízhiányból és a mederben található akadályokból eredő problémákat ismertették. A biztonságosan használható útvonalak, a megfelelő megállóhelyek és a kiszámítható túrafeltételek alapvető fontosságúak a vízi turizmus további fejlődéséhez. A vízügyi szakemberek ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a felmerülő kérdéseket a teljes táj vízháztartásának és a természetvédelmi szempontoknak a figyelembevételével szükséges vizsgálni. A gyalogos turizmus esetében az útvonalak fenntartása, a jelzések állapota és a biztonságos átjárhatóság került előtérbe. A beszélgetés során egy biztató helyi példát is megosztottak a résztvevők: egy Szamoskér környékén megrendezett, több különböző távot kínáló gyalogtúrán 120-an vettek részt. A tapasztalat jól mutatja, hogy a térségben megvan az érdeklődés az aktív kikapcsolódás iránt, a megfelelő programok pedig a helyi értékek felfedezésére is ösztönözhetik az embereket.
Közös gondolkodással a Felső-Tisza-vidék jövőjéért
A vásárosnaményi partnerségi találkozó tapasztalatai a készülő aktív turisztikai fejlesztési program további kidolgozását segítik. A helyzetfeltárást a közös jövőkép és a mérhető célok meghatározása követi, majd elkészülhetnek az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések és a cselekvési terv. A folyamat részeként tisztázni kell a szükséges feladatokat, a felelősöket, a megvalósítás ütemezését és a várható forrásigényeket is – ismertette Bauer Ádám.A szervezők hangsúlyozták, hogy a helyi tapasztalatok a továbbiakban is fontos szerepet kapnak. A térség szereplői véleményezhetik a készülő anyagokat, javaslataikkal pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fejlesztési elképzelések valóban a helyi adottságokra és igényekre épüljenek. A Felső-Tisza-vidék értékei már ma is adottak: a folyók, a változatos táj, a történelmi emlékek, a hagyományok és az itt élő közösségek mind hozzájárulnak a térség egyediségéhez. A következő időszak feladata az lehet, hogy ezek az értékek még szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, és a látogatók számára könnyebben elérhető, tartalmas élménnyé álljanak össze. A közös tervezés egyik legfontosabb üzenete, hogy a Felső-Tisza-vidék turisztikai jövőjét nem egyetlen település vagy szolgáltató alakítja. A fejlődés kulcsa az összefogásban, a meglévő értékek felismerésében és abban rejlik, hogy a térség szereplői együtt teremtsenek új lehetőségeket a turisták és az itt élők számára egyaránt.
