Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Egyre durvább a helyzet, rengeteg a fertőzött vérszívó hazánkban: rengeteg gyereket visznek kullancscsípéssel orvoshoz


Tavasszal megszaporodnak a kullancscsípéses esetek, ilyenkor hetente 7-10 gyereket hoznak ezzel a rendelőnkbe, bár csak harmaduknál jelentkezik pirosodás – ismertette az Indexnek Bense Tamás esztergomi gyermekorvos. A paraziták akár 20 százaléka lehet fertőzött, az általuk terjesztett agyhártyagyulladás ellen elérhető védőoltás. A Lyme-kórt az életkornak megfelelő antibiotikumos kezeléssel gyógyítják.

Az elmúlt tíz év alatt duplájára nőtt a kullancscsípéses esetek száma, az éghajlatváltozás következtében nemcsak könnyebben vészelik át az enyhe teleket, de hamarabb is aktivizálódnak a 6 fok feletti hőmérsékleten. Bense Tamás gyermekorvos elmondta, hogy már februárban is voltak ilyen esetek. „Gyakorlatilag már nem beszélhetünk klasszikus nyáridei kullancsszezonról” – értékelte a doktor.

A gyerekeket is megbetegíti

„Míg korábban májustól volt igazán jellemző, manapság már márciustól hetente 7-10 gyermeket hoznak ezzel a rendelőbe, és egészen szeptemberig kitartanak a magas esetszámok” – ismertette az esztergomi gyermekorvos, hozzátéve: csak a harmaduknál van arról szó, hogy a szülő maga fél eltávolítani a parazitát. „Közülük 2-3-nál fordul elő pirosodás, ami ugyan lehet helyi reakció, bár sajnos a Lyme-kór sem ritka” – jegyezte meg. A doktor az elmúlt három év alatt 10-12 ilyen fertőzéssel találkozott az 5-14 éves korosztályban, őket többhetes antibiotikumos kezeléssel sikerült meggyógyítani, szövődmények nem maradtak vissza. Magyarországon az NNGYK közlése szerint az utóbbi öt évben átlagban 1500 ilyen megbetegedés történik. „Aggasztó jel lehet, ha a csípés helyén a bőrpír három nap után sem múlik, kokárdaszerű formában növekszik, idegrendszeri, szív- vagy ízületi panaszok is kialakulhatnak akár hetekkel, hónapokkal később” – hangsúlyozta a szakorvos, azt is hozzátéve, hogy három évtizedes pályafutása során nem volt ilyen tapasztalata, de több szakirodalmi leírás szól arról, hogy a megbetegedés akár bénulással is járhat.

A kertben is összeszedhetjük

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás jóval ritkább (2013. óta átlagban évente 30 ilyen esetet jelentenek itthon), specifikus terápiája nincs, de akár kórházi ápolást igénylő állapotot is eredményezhet. A csípést követő 1-2 héten belül enyhébb tünetekkel, fejfájással, lázzal, hányingerrel, izomfájdalommal jelentkezik, a 3-4. héten alakul ki a központi idegrendszeri gyulladás, ami miatt tudatzavar, izombénulás léphet fel. Ezt már kórházi körülmények között gyógyítják, 95 százalékban nem maradnak vissza szövődmények, nagyon ritkán, 1 százalékban azonban súlyos, akár végzetes kimenetellel is járhat. A gyermekorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy minél később derül ki a fertőzés, annál hosszabb ideig tart és komolyabb is a kezelés. A kórokozó átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítják a kullancsot: a Lyme-kór szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek, ami az agyvelőgyulladásnál már 4-6 órára redukálódik.

A kullancs által okozott agyvelőgyulladás ellen a gyerekek számára is elérhető védőoltás, amiből ugyan előfordult már időszakos hiány, de az utóbbi hetekben folyamatos volt az ellátás

– ismertette Bense Tamás. A vakcina második adagja után két héttel kialakul némi védettség, amit már gyorsítottan, nem négy, hanem két hét elteltével javasolt beadatni egyéves kor felett. Az ismétlő oltásra fél évvel később, majd 3 év múltán kerül sor. „A csecsemőknél elegendő a teljes testet átnézni, a hajlatokat, a hajas fejbőrt, de a fül mögött és az ágyékrészeknél is gyakran meg szoktak bújni”– tette hozzá.

Veszélyeztetett területek

Arra is kitért, hogy Ausztriában a legtöbb gyereket beoltják a kullancsok okozta megbetegedések ellen, míg tapasztalata szerint itthon csak a szülők harmada él ezzel, holott hazánkban is  ugyanakkora  a veszélyeztetettség, ahogy Szlovénia, Horvátország, de Németország, Lengyelország, Svédország és Svájc is ebbe a sorba tartozik. Hazánkban szinte minden megyénkben honos, Észak-Magyarországon, a Bakonyban a Dunántúlon és a nyugati határszélen nagyobb egyedszámban, az Alföldön kevésbé jellemző. A magasabb páratartalmú tölgyeseket, az erdei aljnövényzetet, a bozótost kedveli a leginkább, de magas fűben, gazban is előszeretettel megtelepszik.

A tavasztól őszig tartó időszakban gyakorlatilag bárkin lehet, aki sok időt ölt a szabadban, ahol dús növényzet van, legyen az akár vízpart, a közeli park vagy a ház kertje

– húzta alá a szakorvos. Éppen ezért még nyáron is javasolja egy könnyű nadrággal a lábszárak takarását, a ruhával nem fedett részeket pedig bolti, gyógyszertári kullancsriasztó szerekkel kezelni.  A megelőzés fontos részeként említette a kirándulásokat, illetve a szabadban végzett tevékenységeket követően a bőrfelületek átnézését. Évekkel ezelőtt egy 12 éves betegét így fertőzte meg kullancs  encephalitisszal. Hányást, ájulást követően kórházba került a kisfiú, igazoltan vírusos agyvelőgyulladással, tíz nap után engedték haza, otthonában lábadozott tovább a teljes felépüléséig. Leszögezte: sem a fokhagyma, sem a B-vitamin nem nyújt védelmet a vérszívó ellen, ahogy az is tévhit, hogy krémmel vagy olajjal bekenve eltávolítható a parazita. „A vegyszer hatására oxigénhiánnyal küzdő vérszívó még több kórokozót pumpál a szervezetbe, csipesszel eltávolítva azonban nem okoz problémát, ha a fej bent marad a bőrben, az pár nap után kilökődik”– magyarázta az orvos.

Akár minden ötödik fertőzött lehet

Magyarországon az ismert 700 kullancsfaj közül mindössze két tucat él. Arról, hogy az említett két súlyosabb betegséget okozó kórokozó az itthoni populációban milyen arányban fordul elő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi Infekciókontroll főosztálya adott ki korábban tájékoztatást.

A LYME-KÓR KÓROKOZÓJÁT AZ EURÓPAI BETEGSÉGMEGELŐZŐ ÉS JÁRVÁNYÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÁSA SZERINT A KULLANCSOK – TERÜLETENKÉNT ELTÉRŐEN – 12-20 SZÁZALÉKA HORDOZZA.

Valójában egy betegségcsoportról van szó, hatféle Lyme-bacilus létezik. Korábbi hazai felmérések alapján a kullancs encephalitist, vagyis az agyhártyagyulladást okozó vírust a hazánkban előforduló kullancsok 0,05 százaléka hordozza – írják, hozzátéve, területenként ugyanakkor eltérő, hogy milyen arányban lehet fertőzött a populáció. Kifejlett egyedeknél ez nem haladja meg a 20 százalékot. „Az is előfordulhat, hogy egy kullancs kettő vagy többféle bacilust, illetve akár többféle kórokozót is egyszerre beleolt az áldozatába”– erről beszélt anno az Indexnek Kapiller Zoltán István állatorvos, kullancskutató, a Magyar Kullancsszövetség elnöke.

A szakértők szerint az átlaghőmérséklet emelkedése miatt egyre több nem őshonos kullancsfaj is megjelenik Magyarországon. Az utóbbi időszakban már egy dél-afrikai invazív faj, a krími–kongói vérzéses láz vírusának hordozója, a Hyalomma rufipesis képes áttelelni nálunk, ami 130 éve már megjelent hazánkban, de itt szaporodni eddig nem volt képes. A Balaton nyugati térségében azonban már otthon érzi magát – ezt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) állapította meg tavaly publikált kutatásában.

A kullancsokat azért nem irtják itthon, mivel a szúnyogoktól eltérően nincs könnyen azonosítható, behatárolható, jellegzetes életterük. „Minden magas fás-bokros-gazos területen kifejlődhetnek” – fejtette ki korábban lapunknak Földvári Gábor biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatója.

Forrás: Index.hu


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük