[srizonfbalbum id=292]

Barabás – Immár több éves hagyomány a beregi határ mentén, hogy Barabás Község Önkormányzata augusztus hónap idusán megemlékezik a régi magyar hagyományról, az új kenyér és az őszi szüret kezdetének ünnepéről. Nem csoda, hiszen a szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Az ősz többek között a szüret ideje. Dalok, mesék, népszokások, babonák színes szövevénye övezi a magyar szőlőt, a magyar bort.

[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1088905411198517/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]

A szüretelés kezdete a régi tapasztalatok szerint Terézia, Orsolya vagy Simon, Júdás napjához volt kötve, vagyis a magyar szőlővidékek többségében legkorábban október második felében kezdődött a szüret. Ma már azonban ez az esemény akár egy hónappal korábban is kezdődhet. A szüret a komoly szakszerű munkának és a népi örömünnepnek a keveréke ma is. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a gazda. A munkavégzés alatt is jellemző volt -közösségi munka lévén – a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Hajdan szüretkor kivonult a falu apraja – és nagyja a hegybe. Messzi Földről eljöttek a rokonok, barátok, hogy segítsenek a munkában és a mulatozásban egyaránt. A szőlőben dolgozók borral való kínálása a gazda szent kötelességei közé tartozott. A bor mellé persze harapni való is készült, reggelire szalonna, sonka, kolbász vagy más hasonló hideg eledel járta, ebédre pedig hagyományos szüreti étkek, az az töltött káposzta, gulyás vagy juhhúsos kása került az asztalra. A gazdasszonyok jókora fazekakban hozták ki a friss tejföllel megöntözött töltött káposztát, amelyet csak melegíteni kellet a szőlőben, az agyaggal tapasztott tűzhelyen. A gulyást vagy a juhhúsos kását ellenben kint főzték meg bográcsban szabad tűzön. A szüret így évszázadok során kiemelkedő ünneppé alakult, ahogy idén Barabásban is, hiszen egész napos mulatság várta a beregi határ mentén fekvő faluba látogatókat.

Kazsuk Ferenc Emléktorna:

[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1088818211207237/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]

[srizonfbalbum id=291]

A nap első szakában került lebonyolításra a Kazsuk Ferenc Emléktorna, ahol szebbnél-szebb lovak és fogatok illetve remek hajtók vették át az uralmat a Barabási Sportpályán. A méltán neves C kategóriás fogathajtó versenyen izgalmas versenynek lehettünk szemtanúi idén is. A versenyt a község polgármestere, Daróczi Gábor nyitotta meg, melyen megjelent Baracsi Endre a Megyei Közgyűlés alelnöke is.

A versenyen ismét kettes fogatot vívtak meg az elsőbbségért, ahol a kétfordulós akadályhajtás mellett SZLV kategóriában is indulhattak a versenyzők. A megszokottakhoz híven a fogathajtó verseny a Jászay Kastélyparkban került lebonyolításra, ahol a végső elszámolásban, a legjobbak közti összevetést követően, a Tiszamenti Lovas Sport Klub versenyzője, Polyán Gábor diadalmaskodott.

Új kenyér ünnepe, kenyérszentelés és megszegés:

A délután folyamán másodikként a kultúra is szerepet kapott, mely mellett a Beregben is régi hagyományokat képviselő népszokás is emelte a nap fényét, hiszen az újkenyér ünnepe előtt tisztelegve, a kenyérszentelésre is sor került. Az ünnep  megható, gyönyörű pillanata volt a jól koerografált nap eseménysorozatának. Az új kenyér napja az ősi aratóünnepektől mára már szimbolikus ünneppé vált. Szimbólikus hiszen a bolti kenyér íze mindennap ugyanaz, nem érezzük a különbséget, így nehéz is hálát adnunk az új búzából sütött kenyérért. Új búzából sütni először augusztusban lehet, ezért Új kenyér havának is nevezik a hónapot, amely utolsó vasárnapja a reformátusoknál úrvacsorás ünnep: Új kenyér vagy Új zsenge napja. Az Új kenyér vallásos ünnepe a népi aratóünnephez kapcsolódik. A magyar egyház az Apostolok oszlása középkori liturgikus ünnep bevezetésével hagyta jóvá, szentelte meg az archaikus hagyományt – írja a néprajzos Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. Nem volt azonban általánosan kötelező érvényű az egyházban ez az ünnep, így a katolikusok ma sem tartják meg egységesen. Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is.

Barabásban is így történt, ahol a helyi református lelkész, Pálné Kocsis Zsuzsanna áldotta meg ünnepi keretek között. A felszegett kenyeret és a friss szüreti bort aztán segítői osztották szét a publikum sorai között.

Kulturális programok:

A kenyérszentelést követően a helyi Nefelecs Népdalkör nótái fokozták a bográcsban elkészült beregi babgulyás és vadpörkölt finom ízét.

A közös ebédet követően a Móricz Zsigmond Színház ifjú tehetségei tolmácsolásában láthatták a gyerekek a Ludas Matyi modernkori feldolgozását. A kultúrális műsorok tetőpontját aztán a környékbeni és a határon túlról érkező néptánc- és népdalcsoportok előadása adta.

Az előadások sokszínűségét jól jellemezte, hogy többek között fellépett a Mezőkaszonyi Művészeti Csoport, a gelénesi Búzavirág Asszonykórus, az Inárcsi Zumbás Lányok, a Móra Garabonciás Táncegyüttes és a vámosatyai Gyöngyvirág Asszonykórus is.

Az operett és musical kedvelői Kázmér Tamás dalcsokrában merülhettek el, melyet Dankó Szilvi produkciója követett. Az est kiemelt produkciót megelőzően az értékes nyereményekkel teletűzdelt tombolasorsolásra került sor. Az estét az L K Beat zenekar élőkoncertje, majd az élőzenés parkbál zárt.

Életképek a rendezvényről:

Új kenyér és őszi szüret ünnepe képekben:

[slideshow_deploy id=’109900′]

Kazsuk Sándor Emléktorna képekben:

[slideshow_deploy id=’109897′]