Jánd – Ritkán látható esemény helyszíne volt a Bereg és annak egyik községe, Jánd, ahol a Államalapítás örök érvényű jelképeinek hiiteles másolatai, a Szent korona és a koronázási ékszerek kerültek közszemlére. A jelképek bemutatásán túl a község rovás helységnév tábláinak átadására is sor került.
A most kiállított replikák arról a magyar Szent Koronáról lettek mintázva, melyek Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.
A Milleniumi Emlékműnél megrendezendő eseményen Asztalos István, Jánd község polgármestere köszöntötte a jelenlévők, majd mutatta be a meghívott vendégeket, melyet a Himnusz közös eléneklése követett.
Asztalos István ezt követően felolvasta Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnökének köszöntő levelét, amit a jándiaknak küldött a rovástábla avatás alkalmából. számos tényt megtudhattunk, többek között azt is, hogy a magyar rovásírás magyar eredetű, keletkezési helye a Kárpát-medence és környéke és kora kb. nyolcezer évesre tehető.
Köszöntő beszédét követően Kados Csaba operaénekes hangjától zengett a park, ahol is a „Hazám, hazám” című Bánk bán operájának leghíresebb áriáját adta elő.
A füllbemászó dallamokat követően Murányi Levente, ‘az 56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója, 56-os elítélt, politikus, országgyűlési képviselő, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke mondott beszédet. Egyebek mellett megemlítette a Szent korona történetét, majd Magyarország és a világ jelenéről és múltjáról ejtett néhány szót.
A folytatásban Asztalos István a Magyarok nagyasszonya Szent korona lovagrend tagját, Hummel Gizellát konferálta fel, aki testközelből mutatta be az általa készített korona jellegzetességeit és paramétereit. Előadásában megtudhattuk, hogy méretében azonos az ország Szent koronájával, azonban arany helyett rézből készült, súlyra nagyon hasonló, hiszen a fajsúlya a két fémnek ugyancsak hasonló. A kövek üvegből készültek, a gyöngy nem igazi, a kis táblák pedig hidegen festett zománcból készültek. A színhelyességre vonatkozó segítséget a Magyar Nemzeti Múzeum fotói segítettek megteremteni, az ábrázolások pedig Csomor Lajos aranyműves könyve alapján készültek. Korona másolatból 12-13 ismert a földön. A millennium évében készült több másolat, egy van a Vatikánban, egy Zágrábban, de van a Mátyás templomban, Erdélyben kettő, a felvidéki Ipolybalogon van egy és Esztergomban is. A Mátyás templomban mindjárt két másolatról tudunk, ugyanis a már említett Csomor Lajos aranyműves benne volt abban a bizottságban, amelyik megvizsgálta 1978-ban a visszaadott koronát, hogy valóban azt kaptuk-e vissza, amit elvittek az országunkból. Ő csinált egy koronát, ami nem másolat, hanem az eredeti állapot visszaállítását jelentette, ugyanis hátul három zománcképet helytelenül kicseréltek ő pedig visszaállította azt Szűz Máriára és két szentre. A most velünk lévő korona másolat a Parlamentben látható korona másolata.
[slideshow_deploy id=’128448′]
[fbvideo link=”https://www.facebook.com/BeregiHirek/videos/1453968388025549/” width=”650″ height=”365″ onlyvideo=”1″]
