Közzétette - Kategória - Beregi és magyar népszokások, Hazai népszokások, Jeles napok, Külföldi népszokások, Népi hagyományok

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepe.
Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.
A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegénykapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.
Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből és körülnyaldossa a konyha falát. Nagybodolyán azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk.
Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.

Vélemény, hozzászólás?