Vannak emberek, akiknek az emlékét nem halványítja az idő. Akik munkájukkal, emberségükkel, közösségért végzett tevékenységükkel és a város életében betöltött szerepükkel olyan nyomot hagytak maguk után, amelyet az évek múlása sem törölhet el. Vásárosnaményban csendes, megható és méltóságteljes pillanatokkal emlékeztek azokra az egykori vállalkozókra, akik életük során sokat tettek a Bereg szívéért, és akiknek hiánya ma is érezhető a helyi közösségben.
Az emlékezés helyszíne ezúttal is az Eötvös-kúria kertjében felállított kopjafa volt, amely a vásárosnaményi vállalkozókat tömörítő Forrás Klub kezdeményezésére állít emléket az elhunyt tagoknak. A faragott emlékoszlopnál mécsesek gyúltak, a csendben pedig mindenki a maga gondolataival, emlékeivel és hálájával idézhette fel azokat, akik egykor a város mindennapjainak meghatározó szereplői voltak. A megemlékezésen Filep Sándor polgármester és Deák Ferenc jegyző is lerótta kegyeletét, és mécsesgyújtással tisztelgett az elhunyt vásárosnaményi vállalkozók emléke előtt.
Egy kopjafa, amely történeteket és örökségét őriz
A Forrás Klub korábban kopjafát állított az Eötvös-kúria kertjében, hogy méltó módon őrízze egykori tagjai emlékét. Mindannyian más-más életutat jártak be, más területen dolgoztak, mégis összekötötte őket Vásárosnamény szeretete, a vállalkozói lét felelőssége és az a tenni akarás, amellyel hozzájárultak a város fejlődéséhez. Nem csupán vállalkozóként, hanem családapaként, barátként, közösségi emberként és a helyi közösség megbecsült tagjaiként is emlékezhetünk rájuk. A kopjafa így jóval több egyszerű emlékoszlopnál. Egy közösség hálájának és tiszteletének jelképe, amely arra emlékeztet bennünket, hogy az emberi értékek, a tisztességgel végzett munka és az egymásért vállalt felelősség túlmutatnak az emberi élet határain.
„Akik már testi valóságban nincsenek velünk, a szívünkben mindig itt élnek”
A mécsesgyújtást követően Filep Sándor polgármester is megosztotta gondolatait a megemlékezés kapcsán. Szavai egyszerre szóltak a veszteségről, a háláról és arról a láthatatlan kötelékről, amely az itt maradókat örökre összeköti azokkal, akiket már nem ölelhetnek magukhoz.
A polgármester felidézte, hogy az Eötvös-kúria parkjában azért gyűltek össze, hogy mécsest gyújtsanak a Forrás Vállalkozói Klub elhunyt tagjainak emlékére, annál a kopjafánál, amelyet tiszteletükre állítottak.Mint fogalmazott, gyakran elmondja, hogy azok, akik már testi valóságukban nincsenek közöttünk, a szívünkben örökké velünk maradnak. Különösen igaz ez azokra, akik Vásárosnaményért, a város közösségéért és fejlődéséért vállalkozóként tettek valamit.Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban is több olyan vállalkozót veszített el a város, akiknek szívügyük volt Vásárosnamény, akik munkájukkal és jelenlétükkel részesei voltak a település életének.
Gondolatait a tisztelet és a hála szavaival zárta: emléküket örökre megőrzik, és nyugodjanak békében.
Az emlékezés összeköt bennünket
A mécsesek apró lángjai ezen a napon nem csupán az elmúlásra emlékeztettek. Azt is jelképezték, hogy vannak értékek, amelyek nem vesznek el az idő múlásával. Egy-egy vállalkozás története, egy segítő kéz, egy jó szó, a közösségért végzett munka vagy egy emberi kapcsolat mind-mind olyan örökség, amely tovább él azokban, akik ismerték és szerették az elhunytakat.A Forrás Klub kopjafája ezért különleges helyet foglal el Vásárosnamény emlékezetében. Olyan találkozási pont, ahol a múlt és a jelen összeér, ahol a nevek mögött arcok, történetek, barátságok és közös emlékek elevenednek meg.Mert egy város nem csupán az épületeiből, utcáiból és intézményeiből áll. Hanem azokból az emberekből is, akik életükkel, munkájukkal és szeretetükkel formálták. És bár vannak, akiknek már csak a nevét olvashatjuk a kopjafán, mindaz, amit Vásárosnaményért tettek, tovább él a közösség emlékezetében.
A mécsesek lángja egyszer majd kialszik, de az emlékezés fénye tovább világít. Hiszen akiket szerettünk, akikért dolgoztunk, és akik velünk együtt építették ezt a közösséget, azok a szívünkben valóban örökké itt maradnak.
