A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 3-án a Balázs József Városi Könyvtár és Művelődési Központban ünnepélyesen megnyílt a „200 éves a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára” című kiállítás, melyet a Magyar Tudományos Akadémiával közösen rendezett meg az intézmény. Az esemény egyben a tudás, a műveltség és a nemzeti szellemi örökség tiszteletének ünnepe volt, amely méltó módon kapcsolódott az Akadémia alapításának jubileumához.
A megnyitón Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a tudomány mindig hidat képez múlt és jövő között, miközben megőrzi azt az értékrendet, amelyre közösségeink épülnek. A magyar tudomány kétszáz éve azt bizonyítja, hogy a tudásba fektetett munka és hit mindig megtérül – legyen szó nemzeti kultúráról, helyi örökségről vagy közösségi fejlődésről.
A kiállítás 19 roll-upon keresztül tárja a látogatók elé a Magyar Tudományos Akadémia és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közös értékeit, a tudomány, a művészet és az építészet szemszögéből. A tablókon megelevenedik a múlt: a beregi és szatmári templomok – mint a tákosi, csarodai, lónyai vagy penyigei középkori fatemplomok és kőtemplomok – nem csupán építészeti remekművek, hanem a hit, az alkotás és a tudás iránti elkötelezettség lenyomatai.
A tárlat bemutatja, miként kapcsolódik a vármegye a magyar tudomány történetéhez – Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője, Kiss Árpád neveléstudós, Kovács Béla régész, Luby Margit néprajzkutató, vagy épp Kállay Miklós, a történelemformáló politikus mind hozzájárultak ahhoz, hogy e táj neve a tudás és szorgalom szinonimájává váljon. A beregi születésű vagy innen elszármazott tudósok és alkotók munkái a magyar szellemi élet szerves részét képezik, ugyanúgy, ahogyan Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós teljesítménye is a nemzeti tudományos teljesítmény egyik jelképe lett.
A kiállítás tablóin a tudomány mellett helyet kaptak a művészet és építészet mesterei is: Medgyessy Ferenc, a szobrászat kiemelkedő alakja, Munkácsy Mihály, a magyar festészet ikonja, valamint a vármegye több templomának és kúriájának megmentésében közreműködő építészek munkái is emlékeztetnek arra, hogy a kultúra és a tudomány kéz a kézben jár.
Az ünnepi eseményen Drabancz M. Róbert, a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi docense tartott előadást „A Magyar Tudományos Akadémia a XXI. században” címmel, amelyben bemutatta az Akadémia jelenkori szerepét a kutatás, a digitalizáció és a közösségi tudásfejlesztés területén. A kiállítást Klicsu Ferenc, a Tuzsér Közösségi Érték Közalapítvány elnöke nyitotta meg, aki a tudás és hagyomány megőrzésének közösségi jelentőségéről beszélt.
A tárlat 2025. november 10-ig látogatható a Művelődési Központ kiállítótermében. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, hogy együtt idézzük fel a magyar tudomány és kultúra kétszáz éves történetét, amelyben a beregi és szatmári táj mindig is méltó helyet foglalt el – a tudás, a hit és az alkotás örök szimbólumaként.
