A NAV közleménye szerint a húsvéti ünnep környékén mindig megjelennek a „csomagtartós árusok” is, akik szerint a házi sonkának nincs párja. A házi recept azonban nem helyettesíti a szabályos adóügyi bizonylatot. A biztonságos vásárlás érdekében érdemes hivatalos kereskedőtől vagy termelőtől vásárolni, ez ugyanis garancia arra, hogy a termékeket az előírásoknak megfelelő minőségben és körülmények közt állították elő, szállították.

2 millió forint is lehet a bírság

A szabályszegés nem éri meg. Az a vállalkozás ugyanis, amelyik elmulasztja a nyugtaadást vagy az alkalmazotti bejelentést, akár 2 millió forintos mulasztási bírsággal is számolhat. Igazolatlan eredetű áru esetén a bírság összege elérheti az 1 millió forintot. Továbbá a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés (a nyugtaadás, az alkalmazotti bejelentés elmulasztás és az igazolatlan eredetű áru) valamelyikének elkövetése esetén a NAV akár 12 nyitvatartási napra is lezárhatja az üzletet. Ismételt jogsértés esetén a hivatalnak nincs mérlegelési lehetősége – a boltbezárás kötelező szankcióvá válik.

Speciális szabályok vonatkoznak a kedvezményes adózási módot választókra, ezért a katásoknak és a kivásoknak egyáltalán nem éri meg kockáztatni. Elesnek ugyanis a kedvezményes adózási módtól, ha a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés elkövetéséért állapít meg terhükre mulasztási bírságot a NAV. Az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a vállalkozó elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét.

A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság.  Az érintettek ugyanis felkerülnek két évre a NAV szégyenlistájára, ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.

A súlyosan mulasztók – a mulasztási bírság mellett – utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak, ezért a jegyzőkönyv átvételét követően a lehető leggyorsabban érdemes a tényleges forgalomhoz igazítani a bevallásokat és a fizetendő adót. A revízió megkezdéséig ugyanis még önellenőrizhető a korábban be nem vallott adó.