Közzétette - Kategória - Nyíregyháza, Nyírség hírei, Regionális hírek, Rendezvények, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye krónikája

A málenkij robotra elhurcoltakra emlékeztek megyénkben


A málenkij robotra elhurcoltra emlékeztek megyénkben (47)

A málenkij robotra elhurcolt nyíregyháziakról emlékeztek ma meg az Északi temetőben. A városban 1944 november 2-án 2300 embert fogdostak össze a Vörös Hadsereg katonái, akiknek azt hazudták, csak egy kis munkára viszik őket. Az igazi cél parancsra érkezett a Szovjetunióból; megtorlás, politikai és etnikai tisztogatás. Az elhurcoltak csupán töredéke tért haza a kényszermunkatáborokból. A többségük belehalt az embertelen bánásmódba.

Egy csokor virágot hozott az elhurcoltak emlékhelyéhez Huczman Zsuzsanna. Még gyerek volt, amikor édesapját a saját udvarukról vitték el 1944 novemberében a szovjet katonák. A férfinak azt mondták, csak egy kis munkára, azaz málenkaja rábótára viszik, de soha nem térhetett haza, egy munkatáborban hunyt el.

Az Északi temetőben Kujbusné Mecsei Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatója drámai hangvételű beszédében, megindítóan mesélte el, hogy a szovjet katonák hogyan fogdosták össze a nyíregyházaikat. Aki egy szál ingben szaladt ki a katonák dörömbölésre az utcára, annak azt sem engedték meg, hogy egy kabátért visszamenjen a házába, ahogy másoknak azt sem hagyták, hogy csizmát húzzanak. Nem tudtak elköszönni, megölelni szeretteiket. Másokat az utcán kényszerítettek arra, hogy álljanak be a mentbe. Ilyen esetekben a fiatal nőket sem kímélték. Aki vízért ment egy szál vödörrel a kezében, azt a vödrével együtt állították a menetoszlopba. Vitték, terelték őket, mint az állatokat. A hideget, az éhséget sokan már a vagonokban sem bírták – mondta a levéltáros. Az elhunytaknak, azonban nem járt végtisztesség. A marhavagonokból a katonák egyszerűen kidobatták a holttesteket a sínek mellé. A lágerekben aztán fűtetlen barakkokban, megfelelő ruházat és étel nélkül nélkül sínylődtek, amíg bírták. Volt, aki csupán hetekig, hónapokig, mások kemény embert, lelket próbáló évekig. Amikor pedig hazajöttek titoktartási szerződést írattak velük alá. Nem volt szabad beszélniük arról, hogy a „baráti” Szovjetunióban milyen poklokat jártak meg. Kárpótlást nem kaptak, a kényszermunkával lehúzott éveket nem számították be a nyugdíjuk megállapításakor.

A trianoni Magyarország területéről több mint 130, a megyéből pedig összesen 13 ezer embert kényszerítettek arra, hogy elhagyják otthonukat. Az elhurcoltak halálozási aránya nagyon magas volt, és a megpróbáltatásokról sokat mond az adat, az elvitt nyíregyháziak közül csupán néhány tucat ember térhetett haza. Az odaveszett emberekről a nyíregyházi önkormányzat nevében Jászai Menyhért alpolgármester emlékezett meg az Északi temetőben.

Nyíregyházán 2004 óta áll emlékhely, ahol az utódok a málenkij robot áldozatai előtt róhatják le a kegyeletüket. A hétfő délutáni emlékműsor után a leszármazottak, rokonok és a hivatalos szervezetek képviselői itt helyezték el az emlékezés virágait és mécseseket is gyújtottak.

[slideshow_deploy id=’89859′]


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük