Közzétette - Kategória - Beregi Krónikák, Egyéb, Regionális hírek, Szatmár - Szabolcs - Rétköz térség hírei, Tákos, Vezér cikkek

A beregi keresztszemes hímzés ünnepe sztárfellépőkkel a tákosi Notre Dame tövében


VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (1)

Tákos – A Bereg egyik leghíresebb és világszerte legismertebb védjegye a beregi keresztszemes hímzés, melyről annak feltételezhető kiindulási helyén Tákoson minden évben méltóképpen emlékeznek meg a beregi kis falu lakói és vezetői. A Beregi Keresztszemes Hímzés Napja immáron harodik alkalommal vette górcső alá a Bereg ékességét. A térség keresztszemes hímzésének bemutatóján mindkét hímzésfajta képviseltette magát, hiszen két részre oszthatjuk azt: az eredeti és ősi hagyományokat idéző beregi keresztszemes hímzésre és a beregi háziipari keresztszemes hímzésre.

Jó lehet a rendezvényen kiállított alkotások döntő többségét mára már sajnos az ősi hímzési hagyományokat hanyagoló háziipari hímzésnek teszik ki, melynek népművészeti értéke nincs, de színei, és igényes kivitele miatt nagyon kedvelt a rendszeresen hímzők körében, de így is ékes foltját adja évről-évre a Tákoson megrendezendő hagyományőrző rendezvénynek. Országszerte is igen elterjedt, hiszen a Tákoson és az országban készített szebbnél-szebb alkotások hímzésformái jól illeszkednek a mai modern háztartás bútoraihoz, így piaci sikere jelenleg is töretlen. Az eredeti keresztszemes technikával díszített textíliák az egész Felső-Tisza vidékre jellemzőek voltak, hiszen az itt élő emberek maguk termelték meg a kendert és készítették el belőle a szövésre és hímzésre alkalmas fonalat. Funkciójukat tekintve nagyon sokfélék voltak. Az általánosan használt, egy végén hímzett vagy szövött kendőn kívül készült komakendő, szemtakaró, pászkakendő, ünnepi nagy abrosz, kenyeres zsák és nyújtófatartó is. Ezekre a tárgyakra az itt élő emberek keresztszemes hímzéssel olyan formákat alakítottak ki, amelyeket közel éreztek magukhoz. Ezek a formák leginkább az itt élő ember természeti környezetét ábrázolták. Gyakran használtak díszítésül virágmotívumokat, amelyek közt is a legnépszerűbb a rózsa, de megtalálható a tulipán, a labdarózsa, a rozmaring, a szegfű és a liliom is. A növényi ábrázolások közt megtaláljuk a szőlőt, a ribizlit, a makkot és életfás motívumokat. Állatok közül a madárábrázolások a legnépszerűbbek; úgymint a páros galamb, páva vagy rigó, de találkozunk szarvasábrázolással is. A mintákat a legrégebbi textíliákon piros és kék fonallal hímezték, de előfordult olyan is, hogy csak piros vagy csak kék fonalat használtak. A színhasználat csak a gyász alkalmával használt textíliákon változik, a tükörtakarón, a gyászabroszon és a gyászszertartáson használt egyéb textilekre fekete fonallal hímeztek. Az ősi hímzés mind a vásárosnaményi, mind pedig a megyei Értéktár soraiban méltó helyen foglal helyet.

A beregi háziipari keresztszemes hímzés megalakulása az XX. század elejére vezethető vissza, amikor is 1929-ben megalakult Vásárosnaményban a Református Leányegylet, amelynek fő profilja a bajban lévő családok megsegítése volt. A segítség elsősorban nem adományozás formájában történt, hanem  munkát adtak az itt élő asszonyoknak. Olyan munkát, amihez értettek és magas színvonalon csináltak: keresztszemes kézimunkát készítettek a Leányegylet számára bérmunkában. Jó szervező munka hatására a megrendelők sora rohamosan bővült, ezzel munkát és bevételt adva a helyieknek.  Megrendelésre kezdték varrni a terítőket, új termékként a díszpárnákat, garnitúrákat. Ahhoz, hogy az eladásra szánt termékek megfelelően egyenletes minőségűek legyenek, tanfolyamokat is szerveztek az asszonyok számára. Ezek a minták már nem a Beregben élő nép által megalkotott és általánosan használt mintaformákat és színeket kínálták a vásárlóknak. A paraszti háztartásban használt mintákat átszerkesztették a polgári ízlésnek megfelelően, színeit megváltoztatták. A minták egységesítésére alapszínezésként használták a piros-fekete és kék-fekete színeket. Mintagyűjtéshez használtak német és francia mintakönyveket, de felhasználták Felvidék, Erdély, Kárpátalja motívumait is. Az is gyakran előfordult, hogy a megrendelő saját mintaformákat hozott.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (4)

A hímzés mellett a rendezvény ismét teret adott a beregi gasztronómiának és kultúrának is, ahol idén is számos stílus összhangja adta meg az alaphangot a felhőtlen szórakozáshoz. Az eseményt bár szélsőséges időjárás kísérte, mégis tartalmas és látványos rendezvényen vannak túl a szervezők. A Bereg aranyának ünnepe ismét a Beregsurányi Huszár Bandérium lovasfelovonulásával kezdődött.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (2)

A díszes ruhába öltözött hagyományőrzők bemutatóját követően, a hatodik Beregi Keresztszemes Hímzés Napján az egybegyűlteket Papp Attila, a program házigazdája köszöntötte és kalauzolta végig az egész nap folyamán.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (3)

Az ünnepélyes megnyitó ceremónia közös éneklésével kezdődött, ahol a rendezvény hivatalos dala is elhangzott, Simon Józsefné és a tákosi Arany Páva Nyugdíjas Klub tolmácsolásában.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (5)

A rendezvényt Tákos Község polgármestere, Filep Sándor nyitotta meg, aki megköszönte a falu és a rendezvény szervezői által nyújtott maximális hozzáállást és munkát, mellyel ismét kikerekedett ezen nap.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (7)

A polgármesteri köszöntő után Papp Attila kérte fel, a helyi nyugdíjas klub tagjait, illetve a közönséget, hogy énekszóval köszöntsék, a most születésnapját ünneplő Baracsi Endrét.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (8)

A köszöntő dallamok elhangzása után Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte a jelenlévőket.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (9)

Az ünnepélyes megnyitót követően a helyi Aranypáva Nyugdíjas Klub nótacsokrából álló egyveleg szórakoztatta a jelenlévőket. Az Aranypáva Nyugdíjas Klub 2002-ben alakult, megalakulásuk óta számos sikert értek el. Rendszeres szereplői a helyi és környező települések rendezvényeinek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Népzenei Fesztiválnak. Részt vettek a KÓTA Országos Minősítő Népzenei versenyen és a Vas Lajos Népzenei versenyen, melynek középdöntőjében ARANY minősítést szereztek. Tánccsoporttal is működik a csapat 2007 óta, az életet az éveknek Nyugdíjas Klub KI-MIT-TUD országos döntőjében kiváló minősítést szereztek. Vezetőjük: Simon Józsefné, a Népművészet mestere.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (10)

A tartalmas népzenei programok sorát a gelénesi Búzavirág Népdalkör által előadott nótaegyveleg követte, akik népszerű, régi dalaikkal késztették éneklésre a színpad előtt ülőket. A népdalkör 14 éve alakult, rendszeres szereplői a környező rendezvényeknek. A KÓTA Országos Minősítő Népzenei versenyen és Vas Lajos Népzene versenyen is Arany minősítést szereztek. Részt vettek a katonai és Bordalok fesztiválján, ahol műsorukkal emelték a rendezvény színvonalát. Vezetőjük: Kis Aranka.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (11)

A fellépő felnőtt énekesek mellett az ifjú generáció is képviseltette magát ezen a napon. Rostás Gréta és Lázár Piroska modern popzenéből álló egyvelegével kápráztatta el a nagyérdeműt.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (13)

A folklór jegyében telő napon ezután a vámosatyai Gyöngyvirág Asszonykórus által előadott nótacsokor zengte be a tákosi Notre Dame előtti teret. A vámosatyai Gyöngyvirág Asszonykórus 8 éve alakult, rendszeres résztvevői a környező települések rendezvényeinek, emellett külföldi szereplést is vállalnak. Részt vettek a Tarpai Népzenei Fesztiválon, illetve a KÓTA Országos Minősítő Népzenei versenyen, mely utóbbin ARANY minősítést szereztek. Felvidéki népdalcsokorral és helyi gyűjtésű népdalokkal készültek. Vezetőjük: Kis Aranka.

elvalaszto 4

VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (12)
A folytatásban a megye szerte neves Csaronda Férfikórus lépett a világot jelentó deszkákra, akik régi népi katonadalokkal érdemelték ki a jelenlévők vastapsát. A kórus 18 éve alakult, mely immáron kétszeres Aranypáva Díjas, Vas Lajos Nagydíjasok.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (14)

Idén sem maradhatott el a pályázat, ahol ismét megadott kritériumok alapján készített keresztszemes alkotások kerültek megmérettetésre. A pályázatra ezúttal is minden hímezni szerető lány és asszony jelentkezését várták. A ,,Beregi rózsák,, elnevezést viselő pályázatra ezúttal közel hetven alkotás érkezett. Díjazásra az első három kiemelkedő alkotás került, melynek díjait a község polgármestere Filep Sándor és Kiss Sándorné Fazekas Zsuzsanna adott át.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (16)

A változatosság jegyében a következőkben a Mandala Dalszínház lépett fel, akik már többször jártak a községben, mindig nagy sikerrel. Műsorukban népszerű musicalekből és rockoperákból hallhattunk válogatást.
elvalaszto 4

Ezt követően a térség egyik legnépszerűbb triója, a Kiss Együttes tálalásában hallhattak a jelenlévők közismert operetteket és pop slágereket.
elvalaszto 4VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (15)
A mulatós világ legnagyobb előadói is színesítették a rendezvényt, ahol előszór Sós Feri & Hencsa késztette táncra és dalra a népes számmal megjelent érdeklődőt.
elvalaszto 4
VI. Beregi keresztszemes himzes napja Takos (17)

A mulatós dallamok jegyében zajló délután következő előadója, a Muzsiuka TV sztárja Bunyós Pityu volt. Interaktív műsoráan, számos közismert dal játsza okozott fergeteges hangulatot a falu központi helyszínén. A lemenő nap fényében a rendezvényt a Roberto, a mulatós masszőr, a Kiss Együttes ismert magyar slágereiből álló egyvelege, majd Simon György tolmácsolásában utcabál zárt.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük