A gulácsi Lakatos József feleségével tartózkodott az otthonukban. – Pillanatok alatt alkalmazkodtunk a megváltozott helyzethez, amikor a derékig érő víz elérte az udvarunkat. Keresztény ember vagyok. A Jóisten segedelmével éltük túl az egészet – fogalmazott.
A tarpai Sipos László sosem felejti el a történteket. – Reggel indultam iskolába Nyíregyházára, akkor még a medrében volt a folyó. Mire hazaértem, kiöntött, ott állt a víztömeg az udvarunkban. Ma is élénken él bennem a látvány.
A vízi túrákkal is foglalkozó Dallos Sándor tisztes távolból figyelt: – Tévéből értesültünk a hírekről, hátborzongató volt mindaz, ami akkor végbement. Kocsis Zsolt akkoriban Tiszaadonyban élt. – Sokat köszönhetünk annak, ahogy a polgármesterünk koordinálta a drámai helyzetet.
A tiszaszalkai Kristán Zoltán 15 éve a Zoltán-napot a töltésen töltötte. – Napközben homokzsákokat pakoltunk, éjszaka pedig figyeltük a buzgárokat. Ahol tudtunk, segítettünk.
A tivadari Danó Sándor is testközelből élte át a traumát. – Megdöbbentő, sokkoló volt a látvány. Az összefogásnak köszönhetően sikerült talpra állniuk a beregi embereknek.
KM-LTL/Szabolcsonline
