Sokan nem szívesen mozdulnak ki otthonról ebben az ítéletidőben; pedig a jegessé vált járdák csúszásmentesítéséről gondoskodni kell. Éjszaka is! Mutatjuk a tudnivalókat.
Majd az önkormányzat…
A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.
Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a „nyakát szegi”, akkor kötelesek vagyunk az „okozott” kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.
Majd a közös képviselő…
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele.
A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban – a teljesség igénye nélkül – a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, és nincs benne előírva a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik meg.
A Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének ráadásul nincs tudomása olyan előírásról, ami megszabja, hogy például egy éjszakai havazás vagy ólmos eső után mikorra kell ellapátolni a havat vagy elvégezni a síkosságmentesítést. Az egyesület elnöke szerint
– összegezte az InfoRádió megkeresésére nemrég Széchy Tamás.
Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelméről szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak). A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel „felzabálja” az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem.
A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.