Közzétette - Kategória - Egyéb

Visszautasítják a pedagógusok a kormány 10 százalékos béremelési ajánlatát


A kormány 10 százalékos béremelési ajánlatáról az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada elutasítja azt.

A Pedagógusok Szakszervezet 2021. november 19-től november 29-ig kérdőívben mérte fel, hogy a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalásokon tett javaslataikkal, illetve a kormány javaslataival a közoktatásban dolgozók mennyire értenek egyet. 5749 személy töltötte ki a 12 pontos kérdőívet, amelyből 9 kérdés vonatkozott a sztrájkkövetelésekre.

A MEGKÉRDEZETT PEDAGÓGUSOK 97,7 SZÁZALÉKA KEVÉSNEK TARTJA A KORMÁNY 10%-OS, ALAPBÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSRA TETT AJÁNLATÁT.

A válaszadók 54%-os átlagban 54 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak. 65,2 százalékuk nem ért egyet a kormány azon javaslatával, hogy ha a szakszervezetek elfogadják a 10%-os alapbéren kívüli juttatást, akkor jövőre 200 000 forint (ez havi 16.700 forint) SZÉP-kártyára feltöltött juttatást ad a főállású munkavállalóknak, a heti 7 óránál többet, de 22 óránál kevesebbet tanító alkalmazottaknak pedig 100 000 forintnyi készpénzt.

Nagyjából fele-fele arányban tartják megfelelőnek a kormány heti 22-24 óra, tanítással lekötött munkaidőre tett javaslatát. Továbbá nem tartják elfogadhatónak a technikai alkalmazottak számára az amúgy is kötelező minimálbér, illetve garantált bérminimum emelését, úgy, hogy azon felül semmilyen más emelést nem kapnak. Mindezek mellett nagy arányban támogatják, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők foglalkozással lekötött munkaideje 35 óra legyen, és hetente 5 órát felkészülésre fordíthassanak.Közel 80 százalékuk egyetértett abban, hogy a teljes oktatási ágazatban dolgozók számára azonos járványi intézkedésekről szóló jogszabályok legyenek. Hasonlóan vélekednek abban a kérdésben is, hogy a köznevelésben és a szakképzésben foglalkoztatott valamennyi, a kötelező oltást megtagadóval szemben a fizetés nélküli szabadság elrendelése helyett más „kötelező intézkedéseket” vezessenek be. Továbbá a válaszadók 86 százaléka egyetért abban is, hogy a kötelezően elrendelt oltások felvételét követően keletkező egészségkárosodás esetén az államot terhelje a kártérítési felelősség, és ne a gyógyszergyártót kelljen perelni.