A Fellegvár története
A tatárjárás után IV.Béla és felesége Lascaris Mária családi ékszereinek árából, a visegrádi andezithegy tetején 1250-1258 között várat építtetett. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.
Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe.A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
- A vár történeti kiállítása
- Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
- A Szent korona történeti kiállítás
- Panoptikum
- Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
Visegrádrád központjában a posta épülete mellett a Zách Klára utcán át vezet fel az út egy kiépített lépcsőn a Kálváriához.
Innen az országos 
túra jelzésén lehet feljutni a várhoz.
A vár megtekintése után a parkoló bal oldalán vezet le a lépcső a 
jelzésen az erdőn vissza Visegrádra.
jelzés becsatlakozik a 
jelzésbe, aminek a balra forduló ágát követjük, egy enyhe lejtős ereszkedés után érjuk el az alsó várat, Salamon tornyát.
A torony hátamögött vezett tovább egy kövezett út le a Városba, kiérve a főútra jobbra fordúlva megtekinthetjük a vizi bástyát a Visegrádi kapuval.
Nagyobb térképért klikk a képre!
